Január óta folyamatosan csökken a forgalomban lévő készpénz mennyisége itthon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi adataiból például az derült ki, hogy júliusban 19,6 milliárd forinttal kevesebb készpénz volt forgalomban Magyarországon, mint az előző hónapban, de még így is több mint 8 ezer milliárd forintról van szó. A készpénzállomány és -használat csökkentése minden gazdasági szereplő érdeke, éves szinten ugyanis 450 milliárd forint úszik el a költségvetésből emiatt.

Lapunk megbízásából korábban készült egy felmérés a témában, amelyből az derült ki, hogy a magyarok fele már a bankkártyát preferálja, közel 40 százalékuk azonban inkább készpénzzel fizet. Érdekes egyébként, hogy a spanyolok, olaszok, japánok és németek továbbra is nagyon ragaszkodnak a készpénzhez, náluk 80 százalék felett van használóik aránya a felnőtt lakosságban – ez már a World Cash Reportból derült ki, amely arra is rámutatott, hogy továbbra is a kápé a legelterjedtebb fizetőeszköz az összes kontinensen.

Kevés bankfiók és ATM

A 2008-2009-es gazdasági válságig szinte folyamatosan emelkedett a bankfiókok száma itthon és az Európai Unióban is, azóta azonban csökkenés tapasztalható a számokban, melyet a pénzintézetek a hatékonyabb és nyereségesebb működéssel magyaráznak. A fiókbezárások azonban megnehezítik a fogyasztók számára a pénzügyi szolgálatások elérését és felmerül az a kérdés is, hogy a digitális csatornák képesek-e helyettesíteni a fizikai telephelyeket a fiókkal már nem rendelkező régiókban.

A válság előtt 1 729 bankfiók nélküli település volt, ez 2015-re 1 889-re bővült, 2020 végén pedig már közel 2,5 ezer ilyen település volt az országban, az érintett lakosok száma is 950 ezerről 2 millióra emelkedett. Nekik átlagosan 8,3 kilométert kell utazniuk a személyes banki ügyintézéséhez. Elsősorban a községek kerültek nehéz helyzetbe, a legtöbb városban legalább egy bankautomata üzemel.

A jelenleg működő fiókokat és automatákat térképen is megtekintheti ITT.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) összehasonlításában nem állunk túl jól, adataik szerint százezer felnőtt lakosra 56,8 ATM jut itthon, ami 7 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képest. Érdekes azonban, hogy a 2008-as adathoz képest 5 százalékos emelkedést mutatnak az adatok, ebben a tendenciában egyébként nagy szerepet játszhatott a digitalizáció erősödése is. Csak összehasonlításként, Horvátországban például több mint kétszer annyi bankautomata jut 100 ezer lakosra.

Január óta pedig a jegybank is előírja, hogy a kártyák darabszámától függően a bankok

  • a fővárosi kerületekben átlagosan legalább 2,5-12,
  • a vármegyeszékhelyeken 2,5-15,
  • a kisebb településeken pedig 3,5-60 automatát működtessenek.
A pénzintézetek a bankfiókok fenntartását túl költségesnek és feleslegesnek tartják, a legtöbb esetben ezért vannak fiókbezárások. Az érintett területeken azonban nemcsak a készpénz befizetésének és felvételének lehetősége szűnik meg, de a személyesen intézhető banki szolgáltatások is. Utóbbi miatt pedig főleg az idősek kerülhetnek nehéz helyzetbe. A bankfiókok bezárásért egyébként a digitalizáció felerősödését szokták még okolni, de a koronavírus-járvány és azt követő nehéz gazdasági helyzet is erősíthette a hálózatok ritkulását világszerte.

Évek óta nem emelkedett az ingyen felvehető pénzösszeg


Lassan 10 éve, 2014 februárjában vezették be a két alkalommal, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvételt a hazai ATM-eknél. A jogszabály bevezetésének célja az volt, hogy minél többen legalább a fizetésüket fel tudják venni ingyen a bankból. Igen, a nettó átlagkereset akkor még kicsit több mint 150 ezer forint volt, azóta azonban ez az összeg több mint duplájára emelkedett. A limit azonban azóta is változatlan, így ma már szinte senki nem tudja felvenni teljes fizetését ingyenesen.

Megkerestük a Pénzügyminisztériumot, tervezik-e a limit emelését a közeljövőben, cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz. Amennyiben megszólalnak az üggyel kapcsolatban, írásunkat frissítjük.

A 150 ezer forinton felül egyébként havonta kétszer összesen plusz 40 ezer forint készpénzt is felvehetünk július óta a boltok pénztáraiban – a cash-back szolgáltatás jelenlegi lehetőségeiről ITT olvashat.

Itthon a kártyával van gond, külföldön pedig a készpénzzel

A „cashless”, azaz készpénzmentes fizetés egyre népszerűbb Európában. Svédország jár az élen, ahol a szolgálatók egyenesen megtagadhatják a kápé elfogadását. Az országban 2010 és 2020 között 39-ről 9 százalékra csökkent a készpénzes fizetések száma – zömmel az idősek teszik ki ezt a számot. Közben itthon annak ellenére, hogy 2021 óta kötelező az elektronikus fizetés biztosítása a kereskedők, szolgáltatók számára, sok helyen még most sem fogadják el a kártyát. A helyzetről ITT írtunk részletesen.