Az energiaárak alakulását szinte lehetetlen előre jelezni, ez hatalmas bizonytalanságot okoz - mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a hitelintézet makrogazdasági elemzői sajtótájékoztatóján. Magyarország külkereskedelmi mérlege mélyen mínuszba került, de a teljes eurózónában ez a helyzet, még Németország külkereskedelmi többlete is eltűnt, pedig ott 30 éve többlet van. A tagállamok között csak három országban: Magyarországon, Bulgáriában és Máltán volt pozitív a reálbérek növekedése, a többi tagállamban csökkent a fizetések vásárlóértéke.

Magyarországgal kapcsolatban rontotta az előrejelzéseit a Bankholding, jelenleg 5,3 százalékos reál GDP-növekedéssel számol a bank. Ez alacsonyabb az IMF előrejelzésénél, ami aktuálisan 5,7 százalék. Jövőre viszont érdemben romolhat a gazdasági növekedés, a Bankholding szerény pluszos növekedést vár (0,4 százalék) 2023-ban. Magyarország a túlzott gázfüggősége miatt sok elemző szerint nagyobb lassulásra van ítélve a következő évben, mint a többi állam. 

A turizmus felfutása miatt a koronavírus-válság után a GDP erőteljes növekedésnek indult Európában, Magyarországon is, az autógyártást viszont mindenhol visszaveti a chiphiány. Innentől viszont jöhet a fékezés, a lassulás, és technikai recesszió következhet. A lassulást fokozza a nyári aszály, amely jelentősen rontotta a mezőgazdaság teljesítményét. A lakossági fogyasztás viszont növeli a GDP-t, az energiaárak növekedése komoly mértékben befolyásolja majd a fogyasztást.

Az energiaválság mindent felforgat majd

A társadalmi rétegeket ez egyenlőtlen mértékben érinti majd, lesznek, akiket sehogy sem érint, mások ki tudják simítani a fogyasztást azzal, hogy áttérnek hőszivattyúra, napelemet szerelnek fel, szigetelnek, de sokan lesznek, akiket megroppant a rezsiválság. A szolgáltatók egy része szintén belerokkanhat az energiaválságba, mert nem tudják kigazdálkodni a rezsit. A kínálat emiatt szűkül, ami további táptalajt jelent az infláció számára. Az egyik prognózis az, hogy csökkenteni fogják az energiafogyasztást egész Európában, emellett sokan állnak majd át megújuló energiára a fosszilis helyett. Emiatt talán jövőre már javulhat az energiahelyzet a kontinensen. 

Az egyes ágazatoknál a kilábalás változó mértékben történt meg a covid-válság óta. A mezőgazdaság helyzete a legaggasztóbb, de a turizmus sem tért még vissza a korábbi szintre. A kiskereskedelem az év elején felfutott az árstopos üzemanyag és az szja-visszatérítések miatt, jelenleg viszont gödörbe került, visszaesett az élelmiszerfogyasztás, az emberek spórolnak, tudatosabban vásárolnak. Az építőiparra negatív hatással lesz az állami beruházások elhalasztása, ez főleg 2023-ban lesz hatással a termelésre. Egy szegmens: a hőszigetelés, a napelem-telepítés viszont az ágazaton belül biztosan dübörögni fog - mondta Suppan. 

A foglalkoztatás visszaesést nehéz megjósolni. Vannak szektorok, ahol folyamatosan munkaerőhiány van (teherautósofőr, BKK-sofőr), de lesznek persze szektorok, amelyekben elbocsátások várhatók. A nyilvántartott álláskeresők száma egyelőre nem emelkedett, októbertől várható talán fordulat. A béreknél egy átmeneti visszaesés várható a februári magas bázishatás (szja, fegyverpénz) miatt, egyes szektorokban nagyobb, másokban kisebb növekedés várható. Az is kérdéses, be lehet-e vállalni a mostani válságban egy nagyobb - például 25 százalékos - minimálbéremelést. 

Infláció: az élelmiszerárak határozzák meg

Az inflációba az energiaárak már beárazódtak, jelenleg az élelmiszerárak alakulása okozza a legnagyobb bizonytalanságot. Jövőre az idei magas bázis miatt csökkenhet az infláció, főleg ha kiárazódnak az idei nagy mértékű energiaár-emelések. Emiatt 2023 végére 4 százalék körüli szintre süllyedhet az infláció. Az élelmiszerek ára dollárban számolva már csökken, de a forint gyengesége miatt ebből itt Magyarországon egyelőre nem sokat lehet érezni. 

Az energiaárak emelkedéséhez az aszály is hozzájárult, a kiszáradt folyók miatt nem működtek a vízerőművek, leállt a Rajnán a szénszállítás, nem tudták hűteni az atomerőműveket. A piaci benzinár jelenleg 70 százalékkal magasabb a hatósági árnál, ha elengednék, akkor az is komoly emelkedést jelentene az inflációban. 

Az államadósság nominálisan hatalmas mértékben nő majd, de a GDP még gyorsabban nőhet, ezért a GDP-arányos ráta csökkenhet a következő években. A külkereskedelmi mérleg hatalmas deficitben van a megugrott energiaárak miatt az idén 7,41 milliárd eurós hiánnyal számolnak a Bankholdingnál. 

A kamatemelési ciklus véget ért Magyarországon, az energiaválság miatt emelkedő árak ellen a monetáris politika nem nyújt védelmet, csak a költségvetés tudja megmenteni a vállalatokat és a háztartásokat, ami az államháztartási hiányok emelkedéséhez vezethet Európa-szerte. A magyar kamatszint a régiósnál jóval magasabb, a jegybank likviditásszűkítő lépésekkel próbálja megvédeni a forintot. Legkorábban jövő júniusban indulhat el a Bankholding szerint a kamatcsökkentés. 

A forint árfolyamán az uniós megállapodás tudna érdemben javítani, egyelőre sok a bizonytalanság. A Bankholding 395 forintos euróval és 415,8 forintos dollárral kalkulál az év végére. Az állampapírok hozama rendkívül magas, ennek is stabilizálnia kellene a forintot.