Bár a konjunktúra évei után sötétebb felhők gyülekeznek a gazdaság felett, 2023. május 1-jén a terveknek megfelelően elstartol az MBH Bank Nyrt., amely a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank fúziójából jön létre. Nem bontottak pezsgőt az extraprofitadó bevezetésekor, de gondolkodnak nemzetközi akvizíciókban, valamint a legrosszabb makrogazdasági forgatókönyvre is felkészülnek – mondta az Indexnek adott interjúban dr. Barna Zsolt, a bankcsoport elnök-vezérigazgatója.

Barna Zsolt szerint az elmúlt másfél-két év még kifejezetten kedvező időszak volt mind a bankok, mind pedig az ügyfelek életében, de az utóbbi hónapokban már látható jelei mutatkoztak a hitelezés lassulásának, a piaci szereplőknek egyre inkább alkalmazkodniuk kell az előttünk álló gazdasági nehézségekhez.

Már látható, hogy a jövő év jóval nehezebb lesz, mint a lassan záruló idei volt

– mondta el a lapnak.

Hozzátette, a tavaly ősszel kitűzött célok jelentős részét már elérték, de még zajlanak fontos informatikai fejlesztések. Leányvállalati fúziókon és transzformációkon estek át a lízingpiac, az alapkezelői szegmens és a biztosítási szektor vonatkozásában is, immár mind a három bank fiókhálózatában elérhetők a megoldásaik. Azt is elmondta, hogy az MKB Csoport már most Magyarország második legnagyobb bankcsoportja, a 10 940 milliárd forintos mérlegfőösszegük 15,1 százalékos piaci részesedésnek felel meg.

Egyre inkább felértékelődik a banki jövedelemtermelő képességen belül a díjoldali bevétel növekedése, ami leginkább biztosítási termékek értékesítésével, illetve befektetési szolgáltatások nyújtásával érhető el. Erre építve jövő nyáron egy befektetési bankot is létrehozunk

– közölte az MKB-vezér.

Az interjúban szóba került az is, milyen volt a fogadtatása a Budapest Bank és az MKB Bank frigyének. A bankcsoport elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy szerinte „csont nélkül átment” a fúzió, kedvező fogadtatásról beszélt. Arra hegyezik ki a stratégiát, hogy a vállalati finanszírozás mellett a lakossági területen is meghatározó alternatívát nyújtsanak, mindezt egységes arculattal szeretnék.

A következő öt-tíz év pénzügyi kihívásaira megfelelő válaszokat akarnak adni, de most még az gyors és hatékony átalakításon van a hangsúly: egységes, letisztult és könnyen kezelhető online felületben gondolkoznak, a fizikai hálózatot tekintve pedig zászlóvivő fiókjaikkal nyitják a sort. 

Ugyanígy egységesítik az összes pénzügyi terméküket, beleértve például a bankkártyákat.

A legrosszabbra is fel kell készülni

Az elszabaduló inflációról és a gyenge forintról is kérdezték az MKB-vezért. Szerinte nincs könnyű helyzetben a nemzeti bank és a pénzügyi tárca sem, de biztos benne, hogy a gazdaságpolitikai lépések előbb-utóbb elérik a hatásukat. Hozzátette, a jegybank eddig ismert tervei szerint már a jövő év első felében láthatunk biztató részeredményeket.

Szerinte sok múlik a háborúval kapcsolatos bizonytalanságokon, az esetleges további eszkalációtól való félelmen, a földgázellátási problémákból adódóan elszálló energiaárakon, de az Európai Bizottság és Magyarország harcán is, ami az uniós fejlesztési forrásokat érinti.

"A legkedvezőbb eshetőség tehát azt sugallja, hogy jövő év második felében már kedvezőbb irányt észlelhetünk. A bankoknak növelniük kell a tartalékaikat, számítva a gazdaság minden valószínűség szerint hamarosan jelentkező jelentős lassulására. Az is borítékolható, hogy eközben a monetáris politika magasan tartja a kamatlábat, egészen a tartós inflációs kockázat megszűnéséig" – állítja Barna Zsolt.

Az MKB elnök-vezérigazgatója a piac többi szereplőjéhez hasonlóan nem örült az extraprofitadónak, ugyanakkor elfogadta a döntést, mert szerinte a bankoknak is alkalmazkodniuk kell a jelenlegi helyzethez. Szóba kerültek Sberbank portfóliójának augusztusi átvétele is, ami azt jelentette, hogy a három bank integrálása helyett lényegében négytagúra nőtt a csoport. Januártól már az egységes MKB-folyamatok szerint fogják kiszolgálni ezt az ügyfélkört is. Hozzátette, a Magyar Bankholding egyelőre a magyar piacra koncentrál, ugyanakkor szóba kerültek a külföldi bankvásárlási tervek.

Nemcsak Kelet-Közép-Európában gondolkodunk, hanem Nyugat-Európában is, elsősorban olyan piacokban, amelyeket megbízható, kiszámítható, jól felügyelt környezet jellemez, ezáltal a prudens működés alapjai megvannak, emellett pedig még elfogadható marzsokat is kínál.

Az esetleges akvizíciókról olyan környező országokban tárgyalnának, ahol a magyar gazdasági kapcsolat hagyományosan erősebb. A bankok mellett fintechcégek is lehetnek a felvásárlások célpontjában, jelenleg is folytatnak ilyen irányú tárgyalásokat. Elképzelhető, hogy egy nap a Magyar Bankholding a kriptoeszközök felé is nyitni fog, de még óvatosan közelednek a blokklánc-technológiához.