Valamennyi - 2017 júniusa előtt - szerzett ügyfelüket át kell világítaniuk a bankoknak és be kell szerezniük az előírt - esetlegesen hiányzó - adatokat, dokumentumokat. A vonatkozó - pénzmosás elleni - szabályok szerint ugyanis a pénzügyi intézményeknek rendelkezniük kell a lakossági ügyfelek törvényben előírt személyes adataival, valamint a személyazonosságot és a lakcímet igazoló okmányaik másolatával. A vállalati ügyfelek esetében a szolgáltatóknak új adatokat kell rögzíteniük, ezért szükséges a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozatok újbóli beszerzése. A hiányos adatokkal, dokumentumokkal rendelkező, érintett ügyfeleiket a szolgáltatók a szükséges teendőkről részletesen tájékoztatják.
Az eredeti határidő az adategyeztetésre június 26-án járt volna, de mivel több pénzintézet jelezte, hogy az ügyfelek nagy része még nem vett részt az adminisztrációban, az egy nappal a határidő lejárta előtt az Országgyűlés kitolta azt. A bankszámlások négy hónap haladékot kaptak, így október 31-ig lett idejük az adategyeztetésre. A pénzügyi szolgáltatóknak a módosítás hatályba lépését követő három napon belül tájékoztatniuk kellett azon ügyfeleiket, akiknek az esetében addig az átvilágítás még egyáltalán nem, vagy nem teljes körűen történt meg. Az adategyeztetést azért nem szabad elbliccelni, mert akkor a banki tranzakciókat nem indíthatják meg az érintettek.
Mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a Magyar Bankszövetség többször felhívta az ügyfelek figyelmét az adategyeztetés fontosságára. Szeptember 9-én Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az M1 műsorában elmondta: mintegy félmillió lakossági és csaknem 150 ezer vállalati ügyfél nem tett még eleget a kötelezettségnek. Ez a lakossági számlák 5 százalékát, a céges ügyfelek 10-15 százalékát jelenti - fejtette ki. Azóta úgy becsülik, hogy több tízezren még nem tettek eleget az azonosítási kötelezettségnek.
A mostani adategyeztetés nem összekeverendő a PSD2 nevű pénzügyi biztonsági változtatással, amely a kártyahasználók és számlások vagyonbiztonságát növeli: ez ugyanis arra vonatkozik, hogy kötelező a kétlépcsős azonosítás az internetes utalásoknál, valamint a bankkártyás fizetések esetében többször lehet szükséges a pin-kód megadása. Ennek előnye, hogy az ügyfelektől ha ellopják a kártyájukat, vagy annak adatait, akkor nehezebben károsíthatják meg őket a csalók, tolvajok. Ennek bevezetése szeptember 14-én történt meg.