A magyarországi munkaügyi hivatalokban január elsejétől vezették be országosan a profiling (ügyfél-kategorizálási) rendszert, amelynek kitűzött célja, hogy az álláskeresők mielőbbi elhelyezkedését célirányos, személyre szabott aktív munkaerő-piaci eszközök meghatározásával segítse.

A program uniós forrásból, az Út a munkaerőpiacra pályázat keretében valósul meg, amelyre összesen 10,4 milliárd forintot fordítanak. A Napi.hu információi szerint ezen belül egy mintegy 3 milliárd forintnyi keretet különítettek el, amelynek nagy részét a profilingrendszerre költik.

Kapcsolódó

Az EU nem elégedett

Az Európai Bizottság február végén megjelent idei országjelentése szerint azonban az ügyfél-kategorizálás eljárása nem úgy működik, ahogyan kellene. Úgy látják, hogy az állami foglalkoztatási szolgálat 2014-ben végrehajtott reformja a hatáskörök rendkívül összetett és központosított elosztását eredményezte. Ez pedig várhatóan csökkenti a hatékonyságot.

Az EB összegzése szerint az irányítási rendszer bonyolultsága komolyan veszélyezteti az ügyfél-kategorizálási rendszer hatásos irányítását és használatát. Az ifjúsági garancia programban nem garantált az ajánlatok minősége. Az új mentori hálózat ellenére továbbra sem világos, hogy az átszervezett állami foglalkoztatási szolgálat rendelkezik-e majd megfelelő nagyságú személyi állománnyal a rendszer működtetéséhez.

Vissza a huszadik századba

Az ügyfél-kategorizálási rendszer tervezését már 2014 januárjában megkezdte az egykori Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A profiling informatikai rendszerének kidolgozásával korábban egy külső céget bíztak meg, amely a mai napig az összes ehhez kötődő forráskód tulajdonosa - mondta a Napi.hu-nak Csillag Márton, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója.

Eredetileg a profilinghoz egy viszonylag bonyolult eljárást terveztek: a hivatalok az álláskeresőkkel egy összetett kérdéssort töltettek volna ki - az alapadatok mellett például a személyes motivációkra is kitérve. A rendszer a válaszok összegzésével testre szabottan szűrt volna az országos adatbázis állás- és képzési lehetőségei, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök között.

Ám a rendszer mostanra jelentősen leegyszerűsödött. Az ügyfelek informatikai támogatás nélkül, csupán egy Excel-táblázatot töltenek ki: ebben hét - lakóhelyre, korcsoportra, iskolai végzettségre, szakképzettségre és munkanélküliként eltöltött időszakra, munkatapasztalatra és munkanélküli ellátásra - vonatkozó kérdésre térnek ki.

A válaszokat kiértékelve az álláskeresőket három kategóriába sorolják. Az első csoportba azok tartoznak, akik önállóan is el tudnak helyezkedni, a másodikba akik számára szükséges lehet a foglalkoztatási szolgálat támogatása - például átképzés, bértámogatás, az álláskeresés megsegítése. A harmadik kategóriába a hátrányos helyzetűeket teszik, akiket a szervezet csak hosszú távon, jelentős segítséggel tud az elsődleges munkaerőpiacra terelni. E csoport tagjait rendszerint közmunkához juttatják.

Ahol elakad a folyamat

A kormány 2014-ben átalakította a munkaerő-piaci intézményrendszert: 2015. január elsejével megszűnt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. A szétdarabolás során a foglalkoztatás szakterülete a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) kapott helyet, míg az aktív munkaerő-piaci programok szakmai irányítását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal látja el. A munkaerő-közvetítést a Miniszterelnökség irányítása alatt lévő kormányhivatalok kirendeltségei végzik, míg a közfoglalkoztatáshoz kötődő feladatokat a Belügyminisztérium (BM) vette át. A foglalkoztatási szolgálat reformját nem a szakmai érvek, hanem minden jel szerint a spórolás határozták meg. Az EB kifogásként fogalmazza meg, hogy az átalakítás során csak formális egyeztetés folyt a szociális partnerekkel.

A Budapest Intézet szakértője szerint fontos probléma hogy, - mivel az egységes informatikai rendszer még nem áll készen - a négy különálló szakmai szervezet között rendkívül lassú az adatcsere. (Nagyon körülményes például az átfutás az NGM és a BM, valamint a minisztériumok, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) rendszere között).

Az eredeti elképzelés szerint a profilok árnyalt információkat tartalmaztak volna, ám ezek jelenleg erősen hiányosak és nehezen egységesíthetőek. A projekt egyelőre beragadt: a megbízott it-fejlesztő cég és a hivatalok között folyamatos alkudozás megy, afelől, hogy mit lehetne megvalósítani és mit nem.

Ad hoc jelleggel dönthetnek

Egyes foglalkoztatási kirendeltségekben persze a profilrendszer nélkül is elfogadhatóan működik az álláskeresők osztályozása. Ám mivel nincs megszabott eljárásrend, félő, hogy számos megyei munkaügyi központnál és járási kirendeltségnél a szakmai alapú osztályozást felülírja az a szándék, hogy teljesítsék a közfoglalkoztatási kvótákat. A BM, az önkormányzatok között közfoglalkoztatási keretszámokat oszt el, ezáltal határozzák meg, hogy az adott évben hány emberre lesz szükség a programokban. Márpedig 2016-ra a minisztérium a keretszám növelését irányozta elő - idén már havi átlagban 250 ezer közmunkást toboroznának a tavalyi 192 ezer után.

A bővítésre nagyobb lesz a mozgástér, s persze az ösztönzés is. Miközben 2015-ben 270 milliárd forintot irányzott elő a kormány a közmunkára (amelyből 17 milliárdot nem sikerült elkölteni - többek közt nem volt elég jelentkező), addig az idén már 340 milliárdos keretből lehetne növelni a létszámot.

Könnyen előfordulhat tehát számos hivatalban, hogy bár nem találnak elegendő embert, aki profil alapján a közfoglalkoztatásba illik, mégis e szociális programokba küldenek el dolgozni sok kvalifikáltabb álláskeresőt is - véli Csillag Márton.

A negatív trendet a BM statisztikája is alátámaszthatja: tavaly 50 százalékkal nőtt a diplomás közmunkások aránya 2014-hez képest - bár arányuk még így sem éri el a 3 százalékot a teljes létszámon belül.

A minisztérium szerint nincs probléma

A profilingrendszer bevezetése az uniós források felhasználásának ex ante feltétele volt, plusz költséget nem jelentett a minisztérium számára - hívta fel a Napi.hu figyelmét az NGM.

A tárca szerint a bevezetés nem okozott fennakadást a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak munkájában. Az új rendszer elindítása előtt megtörtént a munkatársak belső képzése, így megfelelő felkészültséggel várták az újonnan jelentkező, vagy visszatérő ügyfeleket.

Az NGM-nél úgy látják: a profiling működtetése egyszerű, adminisztrációja pedig nem lassítja le az ügyintézés menetét. Az következő időszak tapasztalatai alapján pedig a rendszer fejlesztik, finomhangolják majd.