Mire készülnek a magyarok a nyáron? - erre a kérdésre kereste a választ a BÁV Zálog. A megkérdezettek 38 százaléka gondolja úgy, hogy már idén fellélegezhet a pénzügyeit illetően, és akár nagyobb kiadást is megengedhet magának. A válaszadók 22 százaléka idén nyárra, 16 százalékuk az év második felére, őszre vagy télre tervezi a nagyobb költéseket.

Az eredményeket elemezve kiderül, hogy a válaszadók közel negyede azonban arra számít, hogy csupán 2022-ben lesz olyan helyzetben, hogy mélyebben a pénztárcájába nyúlhat. Ugyanakkor minden ötödik ember szerint erre legalább 2023-ig, vagy még tovább kell várnia.

Kapcsolódó

A nyaralás a vágyak elsődleges célpontja

Jól látható, hogy a társadalom jelentős része már nagyon szabadulna a bezártságból,a tervezett nagyobb összegű kiadások közül első helyen ugyanis az utazás, a nyaralás áll, erre a válaszadók 36 százaléka költene komolyabb pénzt. A nyaralástól alig maradnak el a lakásfelújításban gondolkodók (34 százalék), ami valószínűleg a jelenlegi támogatásoknak köszönhető. A lakosság jelentős része a pandémia hatására elhalasztott vásárlásait valósítaná meg végre. A megkérdezettek 23 százaléka lakberendezési tárgyat, ötöde háztartási gépet, vagy nagyobb értékű elektronikai eszközt venne, ha végre fellélegezhetne a pénzügyeit illetően. Kisebb, de markáns kör viszont egészen komoly kiadásokat tervez, 15 százalék lecserélné gépjárművét, míg minden tizedik válaszadó ingatlan vásárlását fontolgatja.

A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a koronavírus hatására növekedett az a réteg, amelyik igyekszik tudatos pénzügyi döntéseket hozni. A válaszadók csaknem fele tesz azért, hogy visszafogja kiadásait, és megválogatja, hogy mit vásárol, majdnem 40 százalék igyekszik megtakarítani is. Ennek ellenére csupán minden ötödik válaszadó készít saját költségvetést. A válaszok alapján szembetűnő, hogy a pénzügyi tudatosság a nők körében erősebb. Az is kiderül, hogy a koronavírus előtti időszakban a pénzügyi tudatosság leginkább a 60 év fölöttieket és a fiatalabb 25-39 év közöttieket jellemezte. A területi megoszlásokat mérlegre téve pedig az látszik, hogy legkevésbé a megyeszékhelyen élők spórolnak és fogják vissza kiadásaikat.

A legtöbben készpénzben tartják megtakarításukat

A BÁV Zálog felmérése arra is rávilágít, hogy pandémia ide vagy oda a megtakarításokat illetően jellemzően a hagyományos megoldásokban gondolkoznak az emberek. A legtöbben (33 százalék) készpénzben tartják vagyonukat, ezt követi népszerűségben az ingatlan (31 százalék) és a bankbetét (27 százalék). Államkötvényekkel a megkérdezettek 14 százaléka rendelkezik. A keresőképes lakosság 8 százalékának van könnyen pénzzé tehető értéktárgya, 7 százalékuk pedig részvényekkel rendelkezik. Az viszont komor képet fest, hogy az emberek 31 százaléka nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, ez az arány ráadásul a 40-59 évek körében 40 százalék, s ezzel még a fiatalabb, 25-39 éves kört (31 százalék) is jócskán megelőzik.

Ha anyagilag megszorulna, akkor a válaszadók több mint harmada családjához fordulna segítségért. Az emberek negyede a folyószámla hitelére is támaszkodna, míg 16 százalék a hitelkártyáját használná. Ezen felül az eszköztárukban van a banki hitelfelvétel, a gyorskölcsön lehetősége, sőt az értéktárgyaik eladása vagy zálogkölcsön igénylése is.

A BÁV Zálog kutatás adatai alapján láthatóan a fiatalabb generáció mérlegeli a legtöbb lehetőséget (közte a zálogkölcsönt is), ha pénzügyileg megszorul. Legtöbben a leggyorsabb megoldást (39 százalék) részesítik előnyben, minden harmadik embernek (35 százalék) ráadásul a lehető legkevesebb ügyintézés is fontos kritérium. A pénzügyekben jártas családtagoktól, barátoktól leginkább (32 százalék) az idősek kérnek tanácsot. Az ugyanakkor nem sok örömre ad okot, hogy a lakosság 12 százaléka nem hitelképes, amely arány az alacsonyabb végzettségűeknél még magasabb, 16 százalék.