Július óta a kamatadó mellett már szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetniük a lakossági befektetőknek a kamatjövedelemből származó nyereségeknél. A rendelet Magyar Közlönyben való megjelenése teljesen felforgatta a hazai megtakarítási piacot.

A Bankszövetség akkor úgy reagált, hogy a szabály korlátozza a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát, emellett versenytorzító hatású, valamint kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról.

Kapcsolódó

Nem teljesen szorította ki ugyanakkor a befektetőket a magyar piacról, hiszen a következő befektetési formák például kivételt képeznek a szocho alól:

  • az állampapírok;
  • a tartós befektetésekből származó jövedelmek (tbsz);
  • az ingatlanalapok befektetési jegyei.

Mi is az a tbsz?

Egy olyan értékpapírszámla, amelyen keresztül például befektetési jegyeket, részvényeket, kötvényeket lehet vásárolni. Amellett, hogy szochót sem kell fizetni a kamatjövedelem után, már nagyon alacsony indulóösszeggel – akár 25 ezer forinttal – elindítható.

Az első év úgynevezett felhalmozási évnek számít, majd a következő évtől kezdve indul a lekötési időszak. Ha a megtakarító három éven belül szeretne hozzáférni a felhalmozott összeghez, akkor a 15 százalékos kamatadó helyett csak 10 százalékot kell kifizetnie. Amennyiben öt évig tart a lekötési időszak, a kamatjövedelem adómentesen kivehető.

Nőtt a kezelt vagyon

A szabályváltozás óta még népszerűbb megtakarítási forma lett a tbsz, főként a nagy vagyonnal rendelkező, privát banki ügyfelek körében – derül ki a K&H adataiból. Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest a pénzintézetnél kezelt tbsz-ek száma 13 százalékkal nőtt, a rajtuk lévő összeg pedig 29 százalékkal gyarapodott.

„A növekedés különösen a privát banki ügyfeleknél volt látványos. Az év első nyolc hónapjában a hozzájuk köthető tbsz-ek száma 43 százalékkal, az ezeken lévő összeg pedig 45 százalékkal emelkedett”– mondta Ábrahám András, a K&H privát bank vezetője.

Ezért érdemes tbsz-t nyitni

A tbsz az egyik legrugalmasabban kezelhető értékpapírszámla, hiszen a számlatulajdonosok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen kockázatot vállalnak, ez alapján pedig kiválaszthatják a befektetési célpontokat, vagyis az értékpapírokat.

A megtakarításokkal korlátlan számú tranzakciót tudnak végrehajtani az ügyfelek, vagyis nem kell egyetlen kötvényben vagy részvényben tartani a befektetést – hívja fel a figyelmet a K&H. A pénzintézet megjegyzi: az infláció csökkenése miatt a reálbérek várhatóan pluszba kerülnek, ami tovább emelheti a tbsz-ben tárolt megtakarítások összegét a lakossági ügyfelek körében.