Az elmúlt években az emberek megtakarítási hajlandóságaiban volt valami változás? Mit tapasztalnak?
Kovács Krisztián: Ugyanazt lehet látni a magyar megtakarítási piacon, mint általában Európában, a Covid után nagyon megugrott a megtakarítási hajlandóság. Generációk óta nem éltük át, hogy ilyen jelentős inflációs sokk érje a megtakarítókat, a háztartásokat. Európa-szerte racionálisan reagáltak az emberek: látva, hogy megtakarításaik reálértékéből jelentős részt elvitt az infláció, elkezdték visszapótolni azt, annak ellenére, hogy nominálisan nem csökkentek megtakarításaik.
Ez különösen érdekes pénzügyi és pszichológiai szempontból. Így érthető, hogy a gazdaságpolitikusoknak gondot okoz az, hogy a lakosság – az élénkítő intézkedések ellenére is – inkább megtakarít, mint költekezik. Amerikában ez másképp van: az amerikai háztartások nem mondanak le arról, hogy szinte minden bevételüket el is költsék, míg Európában inkább a megtakarítás a jellemző.
Nagyon stresszes és bonyolult tud lenni maga a befektetés folyamata. A Concorde hogyan tud segíteni ennek a stressznek a csökkentésében?
Felmérések is ezt igazolják, hogy a legtöbb embernek, akinek nincs pénzügyi végzettsége, vagy nem ilyen típusú munkát végez, az egyik első asszociációja a pénzügyekkel, megtakarítással, befektetéssel kapcsolatban az a stressz, erre a szóra asszociálnak elsőként.
Az emberek nemcsak azt találják nehéznek, hogy mit kezdjenek a pénzükkel, hanem magát a technikai folyamatot is, ami ehhez kapcsolódik. Azt tapasztaljuk, hogy a legnehezebb rész az első lépés: amikor valaki először nyit értékpapírszámlát, legyen az egy banknál, prémium szolgáltatónál vagy az Államkincstárnál. Az, aki csak betétben vagy folyószámlán tartotta a pénzét, nagy ugrásként éli meg az értékpapírszámla-nyitást. Fontosnak tartjuk, hogy befektetési szolgáltatóként ezt a folyamatot a lehető legkönnyebbé tegyük.
A szakirodalom „információs aszimmetriának” nevezi azt, amikor a befektetési szakértők és az ügyfelek között információs különbség van, hasonlóan az orvosok és a betegek között lévő helyzethez. Ezt a szakadékot valahogy át kell hidalni, és ezt könnyű elrontani. Mi a tájékoztatást próbáljuk egyszerűvé és érthetővé tenni, figyelembe véve a szabályozások szigorú előírásait. Emellett a technikai hozzáférhetőséget is szeretnénk kényelmessé és biztonságossá tenni. A Covid ebben is változást hozott: sokan hozzászoktak a digitális ügyintézéshez, ami korábban elképzelhetetlen volt számukra.
Van a Concorde-nak egy Relax névre hallgató befektetési számlája. Miért érdemes ezt kipróbálni, milyen előnyei vannak a hagyományos értékpapírszámlákhoz képest?
Ez nem egyszerűen egy értékpapírszámla a jelenlegi formájában, hanem ehhez egy vagyonkezelési szerződés tartozik. A Relax Befektetési Számla esetében mi hozzuk a befektetési döntéseket az ügyfelek helyett, így ők mentesülnek a stressz alól. A számlanyitási folyamat is egyszerű, mindössze 10-15 perc alatt elvégezhető a szükséges dokumentumokkal (személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya). Az ügyfélnek csak azt kell eldöntenie, hogy euróban vagy forintban kíván-e befektetni, illetve élni kíván-e a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) előnyeivel. Itt fontos hangsúlyozni, hogy még akkor is érdemes használni a TBSZ-t, amikor nem vagyunk biztosak abban, hogy öt évig meg tudjuk tartani ezt a konstrukciót.
A portfóliókezelés egy konzervatív, ésszerű kockázatvállalásra épülő filozófián alapul. Természetesen nem kockázatmentes stratégiáról van szó: a portfólióban körülbelül 40 százalékos részvényarány szerepel, amelynek mértékét a piaci helyzethez igazítjuk. Az általunk kezelt befektetések nemzetközi részvényekre összpontosítanak, így a portfólió jelentős devizás kitettséggel rendelkezik, ami a forint leértékelődése ellen is védelmet nyújthat.
- A Relax számla egyik fontos jellemzője, hogy megszabadítja a portfóliót a felesleges impulzusoktól, nem sarkallja állandó változtatásra az ügyfelet. Így hosszú távon stabilabb eredményességet biztosíthat.
- Az indulási limit 5 millió forint, elérhető forintban és euróban is. Ezzel az új szolgáltatással azokat az ügyfeleket célozzuk, akik prémium banking ügyfelek egy bankban vagy államkincstári számlájuk van, és szeretnék a vagyonuk egy részét szakértőre bízni.
Milyen díjak merülnek fel a tranzakciók során?
Díjstruktúránkat úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfél és a szolgáltató érdekei egy irányba mutassanak. A számlavezetés díjmentes, a vagyonkezelésért pedig csak sikerdíjat kérünk, amely az infláció feletti hozam 15 százaléka plusz áfa (azaz összesen 19,05 százalék).
Ez a rendszer biztosítja, hogy a Concorde közvetlenül érdekelt legyen abban, hogy az infláció feletti hozamot érjen el a befektető. Az ügyfelek portfóliójában megjelenő befektetési alapokban természetesen egyéb költségek is vannak, amelyek lényegében automatikusan levonódnak az alapokban lévő eszközökön elért hozamból. A befektetési alapok ugyanis úgy működnek, hogy vannak beléjük épített költségek, amikkel az alapkezelők fedezik a saját költségeiket és a saját működésüket, tehát ez nem különbözik semmilyen más befektetés alap díjaitól.
A forintos vagy a devizás befektetéseket választják többen? Méret vagy befektetői kör szerint mennyire változó?
Minél nagyobb befektetésekről van szó, annál magasabb a devizás kitettség aránya. Jelenleg a privátbanki szegmensünkben körülbelül 50-50 százalék a forintban, illetve az az euróban vagy dollárban denominált eszközök aránya. Minél kisebb portfóliókat nézünk, jellemzően annál nagyobb a forint aránya.
Ami az euró vagy dollár kérdést illeti, ott az a jellemző, hogy ha jön egy nagy dollárerősödés, akkor hirtelen megszeretik az emberek a dollárt az euró ellenében, és ugyanígy működik fordítva is. És minél inkább megyünk a kisebb portfólióval rendelkező ügyfelek felé, annál inkább jellemző, hogy maradnak a forintnál.
De az a helyzet, hogy ha az ember egy diverzifikált részvényportfóliót akar tartani, menedzselni, egy profi szolgáltatóval menedzseltetni, akkor az mindenképpen devizás kitettséget fog jelenteni. Egy diverzifikált részvényportfólió létrehozása a magyar piacon szinte lehetetlen, mivel a hazai részvénypiac ehhez túl szűk. A nemzetközi részvénykitettség egyfajta védelmet is jelenthet a forint leértékelődése esetén, ami az utóbbi évtizedekben trendként figyelhető meg.
Milyen arányban választják a TBSZ-t az ügyfelek?
Amit korábban a devizás megoszlás különbségeiről mondtam a nagyobb és a kisebb portfóliók összevetés, itt is igaz, csak még jelentősebb a különbség. A jó hír, hogy van pozitív irányú elmozdulás.
Minél nagyobb az ügyfél vagyona, annál inkább hajlamos tartós befektetési szerződés alapján vezetett számlán tartani azt. Azok, akik tudatosabban kezelik a pénzügyeiket, gyakrabban felismerik, hogy a TBSZ kihagyhatatlan lehetőség, hosszú távú megtakarításokra és befektetésekre ösztönöz, egy kiváló és európai kitekintésben is nagyon előnyös konstrukció.
Éppen ezért, akik tudatosak, egyre kisebb portfóliókkal is ezt az adóelőnyt keresik. Azok, akik már diverzifikálják az állampapír-portfóliójukat, prémium banking ügyfélként, 10-20-30 milliós likvid vagyonnal, gyakran kezdetben bankbetétekben, majd állampapírokban tartják a pénzüket. Idővel pedig felismerik, hogy az állampapírok mellett más befektetési lehetőségek is szóba jöhetnek. Az állampapír tehát fontos építőköve minden portfóliónak, és mivel adómentes, a TBSZ-t is hamar magától értetődő választásnak tekintik az ügyfelek, hogy más befektetéseik is adó- és járulékmentesek legyenek.
Milyen a kezelt vagyon összetétele a tanácsadói, illetve a vagyonkezelési szolgáltatások esetén?
A tanácsadás esetében minden döntést az ügyfél hoz meg, míg a vagyonkezelés során mi kezeljük a befektetéseket. Ügyfélszám alapján nézve a két terület egyre inkább kiegyenlítődik.
Az ügyfélvagyont tekintve még mindig több a tanácsadói konstrukcióban lévő állomány, de ez gyorsan változik. Nyugat-Európában a privátbanki szolgáltatásokban már közel fele-fele a tanácsadás és vagyonkezelés aránya. Magyarországon a vagyonkezelt portfóliók aránya még kisebb az összes ügyfélvagyonon belül, de a növekedés dinamikus.
Ami a Relax Befektetési Számlán kínált vagyonkezelésünket illeti, az idő legnagyobb részében megcélzott részvénykitettség 40 százalékos, amit a helyzettől függően természetesen bármikor csökkenthetünk vagy növelhetünk. Más vagyonkezelési szolgáltatásainkban ettől nagyon különböző részvénysúlyok is lehetségesek.
A tanácsadói konstrukcióban, mivel az ügyfelek hozzák meg a döntéseket, igen heterogén portfóliók alakulnak ki. A szolgáltatók modell- és mintaportfóliókat ajánlanak, de az ügyfelek végül eltérően követik ezeket, így a portfóliók összetétele is nagyon változatos.
Most már több mint 30 éves a Concorde, hogyan alakult a cég története?
Igen, a Concorde idén, éppen szinte napra pontosan, 31 éves és régóta Magyarország legnagyobb független befektetési szolgáltatója. Alapításakor intézményi ügyfelekre specializálódott brókercégként indult, majd hamarosan a magánügyfelek kiszolgálásával, alapkezelő létrehozásával és vállalati pénzügyi szolgáltatásokkal bővült a tevékenységi köre.
Ma a fő profilunkat a privátbanki szolgáltatások jelentik. Intézményi ügyfeleket is kiszolgálunk, de ennek a szerepe már kisebb. Az alapkezelői tevékenységet a Concorde csoportban az Accorde Alapkezelő látja el, és a csoporton belül már van egy ingatlanalap-kezelő is, a Recorde, amely elsősorban privátbanki ügyfelekre szabott termékeket kínál.
Mennyire jellemző, hogy az ügyfelek személyes tanácsadást igényelnek, vagy inkább digitálisan intéznék az ügyeiket?
Nyugat-Európában egyre több helyen látható az úgynevezett hibrid szolgáltatás, ahol az ügyfél bizonyos tranzakciókat digitálisan szeretne intézni, de a privátbanki szegmensben továbbra is nagy az igény a személyes tanácsadásra. A vagyon tervezésénél és strukturálásánál gyakran nélkülözhetetlen a személyes kapcsolat. Az egyszerűbb tranzakcióknál viszont egyre népszerűbbek a digitális megoldások.
Jövő év elején lesz az inflációkövető állampapírok lejárata, a még utolsó magas kamatfizetéssel. Itt lehet számítani bármilyen elmozdulásra? Lehetnek olyanok, akik kiveszik a pénzüket és máshova – akár a Concorde-hoz – be fog áramlani a kincstárból?
Az egész piac ezzel foglalkozik, hogy ez a vagyontömeg megmozdulhat ezzel a változással. Azt nem tudjuk előre megmondani, hogy milyen irányba. Én azt gondolom, hogy földindulásszerű változásokat nem okoz, tehát az állampapírok nem fogják elveszíteni a szerepüket a magyar háztartások megtakarításaiban, de egyre többen fognak alternatívákat keresni, és nyilván mi is szeretnénk ott lenni a lehetőségek között.
Mindig nehéz kérdés az ingatlanba történő befektetés kérdése. Itt egyik opció az ingatlan vásárlása (akár hitel igénybevételével), a másik opció pedig az ingatlanalapba történő vagyonelhelyezés. Kinek melyiket érdemes választania?
Az ingatlanalap, éppúgy, mint egy konkrét ingatlan, mindig egy adott, egyedi befektetési döntést igényel, nem beszélhetünk olyan általános értelemben az ingatlanról mint alapvető befektetési eszközosztályról, ellentétben egy jól diverzifikált részvénykitettséggel.
Ezzel együtt ez egy örök kérdés, hogy a részvény vagy az ingatlan véd-e jobban az inflációtól. Ha a visszamenőleges hozamokat nézzük meg, akkor általában az látszik, hogy a részvény minimum tartja a lépést az ingatlannal, miközben sokkal likvidebb. Ez egyáltalán nem egy elhanyagolható szempont, amikor eljön az eladás, a kiszállás ideje.
És ha nemcsak a nyers visszamenőleges adatokat nézzük, hanem mondjuk az adóelőnyöket, adóhátrányokat, a devizák szerinti diverzifikáció lehetőségét is, a jól diverzifikált és jó menedzselt részvénykitettség mint befektetési forma minimum versenyképes az ingatlannal szemben.
A cikk megjelenését a Concorde támogatta.