A piaci várakozásoknál enyhébb mértékben, 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak novemberben az egy évvel korábbihoz képest, míg stagnáltak az előző hónaphoz viszonyítva, a meglepetést elsősorban a szolgáltatások vártnál kisebb drágulása okozta - kommentálta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a KSH friss adatait. A maginfláció kismértékben, 1,4 százalékra mérséklődött az előző havi 1,5 százalék után.

A következő hónapokban döntően bázishatások miatt enyhe növekedésnek indulnak az árak. Ez azonban mérsékelt marad, decemberben kissé 1 százalék fölé emelkedhet az infláció az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadásának bázishatása miatt. A bázishatás januárban lehet a legerősebb, így januárban már 2 százalék közelébe, de kissé az alá emelkedhet az infláció. A jövő év közepéig 2 százalék közelében maradhat az infláció, majd a jövő év második felében kúszhat 2,5 százalék fölé, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat. Idén az átlagos infláció 0%, jövőre pedig 2,2 százalék közelében lehet, az olajárak újabb markáns zuhanása lefelé mutató kockázatot, míg egyes dohánytermékek adójának növelése felfelé mutató kockázatot jelent a jövő évi inflációra.

Kapcsolódó

A következő hónapokban fokozatosan tovább emelkedhet az inflációs mutató, azonban a jövő évben még nem számolunk a 3 százalékos inflációs cél elérésével - véli Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője. Ráadásul az olajár újra esik, ez lefelé mutató kockázatként jelenhet meg az üzemanyagáraknál, így az inflációs főszámban. Idén átlagosan 0 százalék, míg jövőre 1,6 százalék lehet az inflációs ráta, a 3 százalékos inflációs cél pedig legkorábban 2017 közepén teljesülhet.

E folyamatok az MNB monetáris tanácsa törekvéseit is segítik, miszerint hosszú távon kívánják az alapkamatot fenntartani a jelenlegi 1,35 százalékos szinten, akár 2017 végéig. Az elemzők szerint legalább 2017 első negyedévéig változatlanul maradhat az irányadó ráta, azonban a magyar gazdaságban fokozódó inflációs nyomás és a Fed decemberi kamatemelése keresztezheti az MNB terveit.

Magyarországon ma nincs pénzromlás - állapította meg az NGM. A nemzetgazdasági tárca szerint mérsékelt inflációs környezet kiszámítható gazdasági környezetet teremt, megkönnyíti a vállalkozások számára a beruházások tervezését, a bérek és nyugdíjak pedig megőrzik értéküket. Az minisztérium elemzőinek számításai szerint az üzemanyagárak zuhanása - a költségcsökkenésből adódó, úgynevezett tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve - mintegy 1,2 százalékpontos lefelé mutató hatásként jelent meg az éves indexben. A külső hatások egyelőre még jelentősen, mintegy 0,8-0,9 százalékponttal fogják vissza a hazai inflációt.

Az infláció novemberi emelkedését az üzemanyagok árának az egy évvel korábbinál kisebb csökkenése okozta valamint az, hogy az élénkülő belföldi kereslet mellett az iparcikkek árába fokozatosan begyűrűzik a forint korábbi gyengülése. A tartós iparcikkek áremelkedéséhez a használt személygépkocsik járultak hozzá leginkább, de a nem tartós iparcikkek ára is emelkedett az elmúlt egy évben - olvasható az MNB értékelésében. Eszerint az inflációs alapfolyamatok megragadására hivatott és az MNB által számolt inflációs alapmutatók az előző hónaphoz képest érdemi elmozdulást nem jeleznek, változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak.

A három inflációs alapmutató közül novemberben kettő alacsonyabb, egy pedig az előző hónappal megegyező volt. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció mutatója, a szűretlen maginflációs mutatóval egybecsengően, 0,1 százalékponttal, az októberi 1,3 százalékról 1,2 százalékra csökkent. A keresletérzékeny termékek inflációja 0,2 százalékponttal, 1,8 százalékra mérséklődött októberről novemberre, ezen belül a költségváltozásokra érzékenyebb termékek, mint az élelmiszerek és az energia árának alakulása összességében az infláció csökkenése felé hatott. A nem feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje 0,3 százalékkal emelkedett októberhez viszonyítva, amit elsősorban a burgonya drágulása magyarázott. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai viszont csökkentek. A tejtermékek árcsökkenése önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte az éves inflációs rátát az előző hónapokhoz hasonlóan az uniós tejkvóta eltörlése miatt.

A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal csökkentek. A jellemző árazási gyakorlatot tekintve az MNB szerint az év utolsó hónapjában sem valószínűsíthető érdemi áremelkedés. A piaci szolgáltatások inflációja szempontjából a jövő év eleje lehet majd meghatározó - véli az MNB.