Magyarország az 1970-ben létrehozott, moszkvai székhelyű, ENSZ-nél bejegyzett, tevékenységét illetően a tagországok területén adómentességet élvező Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) egyik alapító tagja volt - emlékezetet a Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsának, vagyis a KGST bankjának alapítására a törvényjavaslat. Magyarország 2000-ben lépett ki a pénzintézetből, annak átláthatatlan működésére és a reformképtelenségre hivatkozva. A bankba való visszalépést tavaly októberben jelentette be a magyar kormány - mostanra érkezett el az idő az NGM szerint az ehhez szükséges jogszabályok elfogadására.
A kilépéssel kapcsolatos elszámolásokat ugyanakkor nem sikerült megállapodás útján lezárni - olvasható a törvényjavaslatban. Ugyanakkor 2014-ben befejeződött a NBB alapításáról és alapszabályáról szóló megállapodás pontosítását célzó sokoldalú kormányközi jegyzőkönyv kidolgozása, amely a bank működését, irányítását a nemzetközi normák szerint szervezi újjá, biztosítva a kisebb tőkearányú országok érdekeinek hatékony képviseletét is. Így Magyarország felvételi kérelmét már egy új, modern alapokon működő bankhoz nyújthatta be.
A tevékenységében és irányításában megújuló NBB-ben viselt tagságunk megújítása jól szolgálja a magyar nemzetgazdaság érdekeit, a szomszédos, EU-tagsággal is rendelkező országokhoz, valamint Oroszországhoz, Vietnámhoz és Kubához fűződő gazdasági, pénzügyi kétoldalú kapcsolataink bővítését, jól illeszkedik a "keleti nyitás" kormányzati politikájához
is - állítja a Varga Mihály által jegyzett törvényjavaslat.