Ugyan az állam a egészen 2014-ig csökkentette Magyarország katonai büdzséjét, 2015-től GDP-arányosan minden évben konzekvensen növelte azt - mondta el Benkő Tibor, a Portfóliónak adott interjújában. A 2018 óta a honvédelmi miniszteri posztot betöltő, előtte 8 évig volt a Magyar Honvédség vezérezredeseként szolgáló politikus az anyagiakon túl beszélt a toborzásról és arról is, mi a felelőssége a magyar honvédelemnek, az ukrán konfliktus kapcsán.

A katonai költségvetés növelésével egyetemben, a rendvédelem bérezését is 2015-ben kezdték megreformálni, a pedagógusokéhoz hasonlóan életpályamodellel. Idén átlagosan 10 százalékos bérfejlesztés történt, bár ez eltér az egészségügyi vagy a kulturális szektorban feladatot ellátóknál tapasztalthoz képest, mert ezeken a területeken a piachoz igazodott az emelés. A hagyományos illetményemelés mellé jön a fegyverpénz, amit először 2019 decemberében osztottak ki. A koncepció szerint 3 évente jár a juttatás, ami a szolgálatot teljesítők 6 havi bérének felel meg. Benkő Tibor elmondta, a kormány szerint nem csak azért volt indokolt előrehozni a kifizetést, mert a katonák a határon és a koronavírussal szemben is helytállnak, hanem mert az ország gazdasági fejlődése is lehetőséget biztosít erre. Szerinte a fegyverpénzt be kéne építeni az életpályamodellbe, és így rendszeresíteni.

Kapcsolódó

Magyarország a békés megoldást szolgalmazza az orosz-ukrán konfliktusban

Az interjú legaktuálisabb részében az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé váló orosz-ukrán helyzet kapcsán a Nyugat és Oroszország dialógusát szorgalmazta Benkő. Szerinte a hidegháborút idéző hangulat veszélybe sodorhatja azt a békét, amit az utóbbi évtizedekben élvezhettünk. "Mindenképp el kell kerülni, hogy a mi katonáink is bevetésre kerüljenek, Magyarországnak szövetségi kötelezettsége, hogy a békés megoldást szorgalmazza. Benkő erre biztatta az ukrán védelmi minisztert, Olekszij Reznikovot is, mikor decemberben látogatást tett nála - magyarázta a miniszter.

A honvédelem idei költségvetése a tovább növekszik és újabb rekordot dönt: a tavalyi 778 milliárd után, ami akkor a nemzeti össztermék 1,66 százalékát tette ki, 2022-ben 1003 milliárd forintot költünk rendvédelemre. Amiből már közelíthetünk a NATO által elvárt 2 százalékos költségvetéshányadhoz, Benkő szerint azonban nem ez az első számú szempont. Sokkal fontosabb, hogy Magyarországnak ténylegesen ütőképes honvédsége legyen, ami képes megvédeni hazánkat egy közelünkben felmerülő konfliktusban, megnevezve a délszláv krízist, és a 2014 óta folyó Ukrajna körül zajló konfliktust is.

Jól állnak a toborzással

Emellett arról is beszélt Benkő Tibor, hogy az utánpótlás téren is jól áll a honvédség, annak ellenére is, hogy a járvány miatt kevesebb toborzórendezvényt tudtak tartani az utóbbi években. Benkő szerint évről évre több katona csatlakozik valamilyen formába a magyar haderők kötelékébe, így reális hogy 2028-ra elérjék az általa kijelölt 30 000 aktív és 20 000 tartalékos katonát számláló állományt. Immár 100 középiskolával van együttműködési megállapodás kadétképzés ügyében, és a honvédelmi miniszter szerint az iskolák létrehozásában is jól állnak, hiszen a 2028-ig tervezett 8-10 katonai középiskolából, már 2 működik és ezekhez 3 kollégium és társul.

A beszélgetésben szó volt a tavaly bevezetésre kerülő önkéntes katonai szolgálatról is, ami a járvány miatt munka nélkül maradtakat és az egyetemre felvételt még nem nyert fiatalokat egyaránt célozta. Előbbiek 1500-an jelentkeztek, és a jelenlegi állás szerint 40 százalékuk folytatja munkaviszonyát valamilyen formában a Magyar Honvédségnél. A diákok esetében, önkéntességük hosszával arányosan szerezhettek plusz pontokat a továbbtanuláshoz. A programba jelentkezett 700 fiatalból durván a felük van jelenleg is a rendszerben, ebből 80 véglegesen ott szeretne maradni.

A kiberhadviselés és a modern fegyverek vonzzák a fiatalokat

Benkő szerint a fiatalokat egyébként nagyon vonzza a magyar haderő által használt modern technológia. A katonák előszeretettel adnak beceneveket az újonnan rendelt harckocsi és fegyvertípusoknak, de a viszonylag frissen létrehozott kiberműveleti akadémia, és központjuk is csábítja a fiatalságot. Ha egy fiatal informatikus a legmodernebb dolgokkal szeretne megismerni, akkor a honvédségnél a helye, mondta Benkő. Azt is hozzátette, hogy a NATO elvárásai szerint fejlesztésre az éves költségvetés minimum 20 százalékát kell költeni, amit a Magyar Honvédség bőven túlteljesít, hiszen be kell hozni a hátrányt, amit a 2015-ig folyó leépítés okozott.