Áremelkedést vár az alapanyagpiacon Molnár László, a GKI vezérigazgatója. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) már korábban döntött a termeléscsökkenésről, ami az olajár emelkedését célozza, ez pedig a kínálatot szűkítheti. Ráadásul az orosz kőolaj jórésze ki sem jut a piacra a kereskedelmi korlátozások miatt. Így amíg Amerikában a termelők a hiteleik fizetésére fókuszálnak, addig a nemzetközi – főként a kínai – kereslet nőhet – írja a Népszava.

A GKI vezetője szerint nem lenne meglepő, ha ezek után év végére 100 dollár körüli lenne a Brent olaj ára.

A hazai kúttarifák kilátásai sem jobbak: a következő hónapokban a dollár erősödését várják, és bár a forint most viszonylag erős, nem várható, hogy ennél tovább fog javulni. Ez ugyan segíti az infláció elleni küzdelmet, de megerősödhet a fizetőeszköz gyengítése utáni nyomás – ezt alátámasztja az is, hogy a 2024. évi költségvetésben gyengébb forinttal kalkulál a kormány.

Enyhülhet a drágulás üteme

A magyar kormány nemrég szén-dioxid-kvóta-adót vetett ki a légszennyező cégekre, melyet visszamenőleg kell az érintetteknek fizetniük. Ez érzékenyen érinti a Molt, becsléseik szerint a százhalombattai finomítónak ez húszmilliárdos többletkiadást jelent, miközben a hazai piac négyötödét látja el. Molnár László arra számít, hogy a Mol ezt a többletet is az üzemanyagárakra fogja hárítani.

A drágulás üteme a következő napokban enyhülhet, mivel a Brent ára nemrég átlépte a 80 dolláros lélektani határt. Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára nem számít arra, hogy az olaj ára kilépne ebből a sávból.

Ez a magyar valutára fordítva azt jelenti, hogy 600 forint felett is lehet az év végéig a kutak ára, ugyanakkor a 620 forintot várhatóan nem lépi át.

Hogy jövőre hogyan alakulnak az árak, azt nagyban befolyásolja, hogy januártól 41 forinttal emelkedik a jövedéki adó.

Adók nélkül élen járunk Európában

Az Európai Bizottság heti árösszesítése alapján az itthoni, adók nélkül benzin- és gázolajárak a harmadik legmagasabbak az unióban. A benzin csak a hollandoknál és a dánoknál drágább, a gázolajat a svédeknél és a finneknél lehet magasabb áron beszerezni. Grád Ottó szerint a többi unis tagállamhoz képest jóval több rejtett adó hat rá az üzemanyagárakra, mint az árbevétel-arányos kiskereskedelmi adó, a Robin Hood adó, a kiugró céges rezsiköltségek és az energiahatékonyság megsarcolása. A tényleges bruttó hazai kútárak a középmezőnybe tartoznak a térségben.

Molnár László, a MASZ főtitkára szerint az adók nagyrészét a piaci szereplők a fogyasztókra hárítják, mivel a jelenlegi piaci helyzetben nem lehet a bevételt csökkenteni. A szakértő szerint a magas hazai nettó üzemanyagárak mögött a szerény finomítói versenyhelyzet áll, az aránytalanul magas állami terhelés miatt pedig magas a kis- és nagykereskedelmi árrés.