2023-ban soha nem látott mértékű emelkedés történt a fizetésekben, és ez a tendencia várhatóan idén is folytatódni fog – ez derül ki az Enloyd Bérfelméréséből, amely a magyar munkaerőpiac jelenlegi helyzetét tükrözi.
A munkavállalói várakozásokat az infláció, a kamatemelés és az Ukrajnában zajló háború is alakította, így a béremeléssel kapcsolatos elvárások a korábbi szint 30 százalékát is elérték – mondta Artur Skiba, az Antal & Enloyd vezetője. Ez pedig különösen nagy kihívást jelentett a friss diplomások és a fiatal munkavállalók számára, akik életszínvonaluk fenntartása miatt tárgyaltak a fizetéseikről.
A felmérés szerint a munkavállalók átlagosan 15 százalékos béremelés miatt már elgondolkodnak a munkahely váltáson. Magyarországon a képzett munkaerő hiánya a demográfiai hanyatlással párosulva kiélezett versenyt eredményez, különösen az IT szektorban. Nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte óriási demográfiai válság van, ha kíváncsi a részletekre, akkor itt tudja elolvasni.
Az Európai Unióban 600 ezer szoftverfejlesztő hiányzik, a távmunka felé való elmozdulás azt is eredményezte, hogy a külföldi cégek nagyobb érdeklődést mutattak a magyar informatikai szakemberek iránt, éppen ezért is emelkedtek az ágazatban a bérek 40 százalékkal, de ez a tendencia nem korlátozódik csak az IT-szektorra, sorolta a vezető. Az építőipari és mérnöki szakemberek iránt is óriási a kereslet, ezeken a területeken is hatalmas béremelés volt.
Így alakultak a béremelések 2023-ban szektoronként:
- az építőiparban 46 százalékos béremelés volt;
- az IT-szektorban 40 százalékos;
- a mérnök, logisztika és üzemeltetés területén 26 százalékos átlagbér emelés történt;
- a szolgáltató központok 19 százalékos emelést hajtottak végre;
- a pénzügyi területen 18 százalékkal;
- az értékesítés, a marketing és a HR területen 12 százalékkal emelkedtek a bérek.
A kutatás 2022 júniusa és 2023 májusa közötti időszakot vette górcső alá és összesen 5976 szakember, menedzser és felső vezető bérét vetették össze.
Elsorvasztják a béren kívüli juttatásokat
A felmérésben arra is kitértek, hogy a bérekkel szemben a béren kívüli juttatások száma és minősége szinte alig változott 2023-ban. A cégek elsősorban tavaly vissza akarták terelni a kollégákat az irodába a teljes távmunkából azért, hogy egy számukra is fenntarthatóbb hibrid modellt alakítsanak ki. A felmérés adatai szerint a munkavállalók nagy része még mindig a rugalmas munkavégzésben és home office munkavégzésben részesül legnagyobb arányban, mint béren kívüli juttatás. De már ez utóbbi juttatás is kezd veszíteni a súlyából, viszont az olyan cafetériaelemek, mint a magánegészségügyi ellátás, az extra szabadnapok, a munkába járási támogatás, az oktatási támogatás és a munkáltató által biztosított autó sokkal jobban vonzza a munkavállalókat.
Megjelentek a távol-keleti cégek is
Az IT-szektorban a 80- 150 fős szervezetek jelentik a legvonzóbb lehetőséget a szakemberek számára. A toborzási folyamatok a szektorban összetett és időigényes folyamattá váltak, az elmúlt évben az időtartama csaknem megduplázódott, így a versenypiacon jelentős előnyre tesznek szert azok a cégek, amelyek körülbelül két héten belül ajánlatot tudnak adni a pályázónak – mondta Bertalan Krisztina, IT csoportvezető.
Változást jelent viszont, hogy a javadalmazási csomagok nem korlátozódnak csak az alapbérre. Elengedhetetlenné váltak az olyan juttatások, mint a rezsitámogatás, a biztosítások és az inflációhoz kötött javadalmazás is.
Azt is látják a szakemberek, hogy a magyar informatikusokat már nem csak a hazai és európai cégek szólítják meg, hanem az indiai, izraeli és távol-keleti vállalatok is megjelentek a magyar munkaerőpiacon.
A sarkából kell kifordítani…
A magyarországi építőipar az elmúlt évben jelentős visszaeséssel szembesült mind az építési kivitelezés, mind a gyártás területén. Annak ellenére, hogy a mérnöki állások hiányszakmának számítanak az építőiparban, a betölthető állások száma csökkent – mondta Farszki Éva, toborzási tanácsadó. A szektor fejlődési iránya és üteme továbbra is bizonytalan. A tanácsadó kiemelte: a meglévő munkavállalók megtartása miatt új megközelítésekre van szükség, ezek többek között a továbbtanulási lehetőség biztosítása, a változatos szakmai kihívásokat, valamint a széles körű tudásbázis biztosítása is. Az energiahatékonyság, az új technológiák alkalmazása, fejlesztése, a robotika és az automatizálás, valamint a fokozott munkabiztonság szintén hozzájárulhatnak az iparág hosszú távú fejlődéshez, mondta a szakember.