Csoportos létszámleépítést hajt végre a Magyar Posta: a társaság 1200 munkavállalótól válik meg a következő hetekben, vagyis a teljes állomány – nagyjából 24 ezer postai alkalmazott – 5 százalékától. A leépítés szinte minden területre kiterjed, a kézbesítőket viszont nem érinti – értesült a Napi.hu.
Úgy tudjuk, nem érte váratlanul sem a dolgozókat, sem az érdekképviseleteket a posta keddi létszámleépítéssel kapcsolatos bejelentése, noha januárban hivatalosan lekerült a napirendről. Nem hivatalos keretek között ugyanakkor többször világossá tette a vállalatvezetés, hogy elkerülhetetlen a komolyabb leépítés.
A posta nem közölt részleteket a leépítésről
Információink szerint a posta még nem adott ki részletes belső tájékoztatást sem arról, hogy az ország egyes régióiban, vagy a postai területeken belül hány főt érint a leépítés és milyen arányban. Egyelőre az érintett munkavállalókkal sem közölték, hogy megszűnik az állásuk.
A posta a csoportos leépítést a működési költségek – elsősorban az energiaárak – jelentős emelkedésével, a háború elhúzódó, kedvezőtlen hatásaival és a szankciókkal indokolta. Kiemelték: A Magyar Posta annak érdekében hozta meg az újabb kényszerű döntést, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben is meg tudja őrizni működésének stabilitását.
A meglévő postai szolgáltatásokat a leépítés nem érinti, az ügyfelek nem tapasztalnak majd változást.
A Napi.hu úgy értesült, hogy a posta hatékony piaci működéséhez elkerülhetetlen a jelentős költségcsökkentés. A működési költségek lefaragását célozzák az eddig meghozott intézkedések, vagyis
- a több mint 300 posta bezárása,
- a partneri üzemeltetési rendszer bevezetése
- és a most bejelentett létszámleépítés.
Az elbocsátással együtt végrehajtott átszervezés várhatóan nem okoz a postánál maradó dolgozók számára jelentős pluszfeladatokat, többletterhelést.
Küszöbön a bérmegállapodás
Az 1200 munkavállaló elbocsátásáról szóló bejelentés nem érte váratlanul az ágazati szereplőket, így a több mint egy hónapja húzódó bértárgyalásokat sem hátráltatja. Megtudtuk azt is, hogy
a postai dolgozók béremeléséről akár már a következő napokban megállapodhatnak a szakszervezetek a munkáltatóval. A teljes bértömeg 10 százalékkal nőhet, így a munkavállalók fizetése – hasonlóan a MÁV-Volánnál aláírt bérmegállapodáshoz – 12-17 százalékkal emelkedhet.
Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb bérkategóriákban várható a nagyobb, inflációt meghaladó emelés, míg a jobban keresők alapbére valamivel az infláció alatti mértékben változhat.
A postánál a többi állami vállalathoz képest jóval alacsonyabb a bérszínvonal: az alkalmazottak jelentős része a garantált bérminimum összegét kapja kézhez. A garantált bérminimum idén 14 százalékkal bruttó 292 400 forintra, azaz nettó 197 106 forintra emelkedett. A magasabb keresetű postai dolgozók fizetése sem haladja meg jelentősen a bérminimum összegét. Az alapbéren felül a munkavállalók béren kívüli juttatásokban is részesülnek, területenként és munkavállalónként eltérő mértékben.
Átmeneti megoldást hoztak az eddigi egyeztetések
Noha bérmegállapodás még nincs a postánál, az eddigi egyeztetések mégsem tekinthetők teljesen eredménytelennek. Február elején jött létre az a részmegállapodás, amely szerint a vállalat a végleges egyezségig egyszeri, bruttó 50 ezer forintos kifizetést ad a postai dolgozóknak március elején. A szakszervezetek követelésének célja továbbra is az, hogy a munkavállalók fizetése reálértékben ne essen vissza.
Az állami vállalatoknál 2021 nyarán kötöttek több évre szóló bérmegállapodást a szakszervezetek a munkáltatókkal. A MÁV-nál, a Volánnál, a postánál és az állami közműcégeknél ugyanakkor vállalati szintű megállapodások rögzítették a részleteket. Az érintett állami vállalatoknál kötött megállapodásokban ugyanakkor közös, hogy
- három évre kötötték,
- az utolsó évre, azaz 2023-ra tartalmazták a legkisebb béremelést.
Míg a legtöbb állami vállalatnál a 2021-es megállapodás szerint a 2023-ra eső bérfejlesztés átlagosan 5 százalék körüli volt, addig a postánál csak 1-2 százalékos korrekció jutott volna az idei évre.
Az érdekképviseletek, a munkáltatók és a kormány januárban az állami cégek országos érdekegyeztető fórumán, a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán (KVKF) felülvizsgálták a 2021-es béralku idei évre vonatkozó szakaszát, mivel az évtizedek óta nem tapasztat infláció miatt a jó esetben is legfeljebb 5 százalékos béremelés jelentősen csökkentette volna az alkalmazottak fizetésének vásárlóerejét.
A KVKF-en a felek egyetértettek abban, hogy az állami közszolgáltató cégeknél a 2023-as béremelések legfőbb célja, hogy a dolgozók bérének reálértéke ne csökkenjen.
A vállalati szintű egyeztetéseken hetekig nem sikerült megállapodásra jutniuk a szakszervezeteknek a munkáltatókkal, végül elsőként a MÁV-Volán csoportnál jött létre a béralku, amely irányadó lehet a postánál is.
A Magyar Posta kivételes helyzetben van a többi közszolgáltatást nyújtó állami vállalathoz képest. A postai szolgáltatásoknak az Európai Unió szabályai szerint piaci alapon kell működniük, vagyis nem nyújtható állami támogatás például a béreket is tartalmazó működési költségekre.
Egy ilyen állami beavatkozás következménye egy újabb, hazánkkal szemben indított uniós kötelezettségszegési eljárás lenne. A postánál zajló racionalizálás, a hosszú távon hatékony, stabil és piacképes működés megteremtése tehát elkerülhetetlen, ellenkező esetben nem lenne állami postai szolgáltatás.
Nem az alkalmazottakkal kezdte a Magyar Posta
A posta az energiaválság miatt elszabaduló működési költségek mérséklésére hivatkozva tavaly ősszel jelentette be több száz kisebb posta átmeneti zárva tartását. Noha átmeneti intézkedésről szólt a bejelentés, később a posta világossá tette, az érintett intézmények később sem nyitnak ki.
Csak azokon a településeken nyitottak ki mégis az intézmények, ahol az önkormányzatokkal sikerült erről megegyezni.
Tavaly ősszel több mint 360 posta zárt be, 90 százalékukra végleg lakat került.
A kisboltban és a kocsmában lehet csekket fizetni
A posta a hatékonyságnövelés keretében új partneri programot indított. Ennek lényege, hogy
a kistelepüléseken a postai szolgáltatások elérhetőek maradjanak, de a posták helyett a helyi üzletekben, vendéglátóhelyeken, pénzintézetekben lehessen csekket fizetni, levelet, vagy csomagot feladni.
A posta egyébként a keddi bejelentést követően elbocsátott dolgozók újbóli elhelyezkedését is segítené a partnerprogrammal. Korábban már 19 takarékbank fiók, és két kistelepülési élelmiszerüzlet bevonásával tesztelték a partneri üzemeltetési formát. A Magyar falu programban megújuló kistelepülési üzletek közül 220-ba integrálódik postai szolgáltatás.