Megjelentek az idei év első fél évét összegző vármegyei adatok, melyben többek között demográfiai, munkaerőpiaci, lakásépítési, kereseti, turisztikai és ipari adatok vesz górcső alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az adatokból az látszik:

Kapcsolódó

  • Valamelyest kevesebb újszülött jött a világra, a halálozások száma ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent 2023 első félévében.
  • A statisztikai adatokból kiderül az is, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 17 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 azonos időszakában, a munkanélküliek száma 35 ezer fővel bővült.
  • Az átlagkereset 13,6 százalékkal emelkedett, a legkevésbé Nógrád vármegyében, ahol csak 10,7 százalékkal több fizetést vittek haza a munkavállalók. Leginkább pedig a Győr-Moson-Sopronban élők fizetése ugrott meg, ahol 21,5 százalékkal vastagabb a boríték. 
  • Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,5 százalékkal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében csökkent.

Nézzük részletesebben a 2023 első félévi adatokat. Összesen 41 892 gyermek született, 0,3 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. A halálozások száma ennél jóval nagyobb mértékben, 7,1 százalékkal csökkent: 2023 első hat hónapjában 64 642 fő hunyt el. Az élveszületések és a halálozások egyenlegeként az ország népessége az egy évvel korábbi 27 546 fővel szemben 22 750 fővel csökkent.

A fővároson kívül nyolc vármegyében csökkent a születésszám, 11 vármegyében azonban nőtt. Budapestet is megelőzve Pest vármegyében született a legtöbb, 6337 gyermek, Nógrádban (835) és Tolnában (898) pedig a legkevesebb. A főváros mellett az ország csaknem valamennyi vármegyéjére jellemző volt a halálozások számának csökkenése, egyedül Csongrád-Csanád vármegyében emelkedett 50 fővel, 1,8 százalékkal az elhunytak száma.

Az előző évi magas bázishoz mérten országosan 17 százalékkal mérséklődött a népesség természetes fogyása. A fővárosban és minden vármegyében a halálozások száma meghaladta a születésekét, az egyenlegként kialakult népességfogyás azonban egyedül Csongrád-Csanád vármegyében emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Oda lett a házasodási kedv

2023 első hat hónapjában 20 897 házasságkötés történt hazánkban, ez 30 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi, magas bázisnál.

A visszaesés Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar vármegyében, valamint Budapesten volt a legnagyobb 35-37 százalékos, a legkevésbé 17-18 százalékkal Zala és Somogy vármegyében csökkent a házasságok aránya.

A házasságkötési kedv csökkenése az utóbbi évek lendületes emelkedéséhez képest jelentős ugyan, azonban a kétezres évekre visszatekintve az első 15 év ugyanezen időszakában folyamatosan 20 ezer alatti házasságkötésszám volt jellemző, azt megelőzően pedig utoljára 1995-ben állt ennél több pár anyakönyvvezető elé.

Kép: Getty Images

Egyre nagyobbra nyílik a bérolló

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 557 ezer forint volt, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 370 ezer forintot tett ki az idei év első hathavi statisztikai adatai szerint.

Átlagosan a budapestiek keresték a legtöbbet, az országos átlag 1,2-szeresét, a Kelet-Magyarországon élő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek pedig a legkevesebbet az országos átlag héttizedét.

 

Nógrádban és Budapesten nőttek legkevésbé a bérek

A statisztikai adatok szerint mindenütt emelkedtek a keresetek, a növekedés mértéke Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, valamint a fővárosban volt a legkisebb (10,7 és 11,7, illetve 11,6 százalék), Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig a legnagyobb 21,5 százalékkal.

Az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal többen, átlagosan 3 millió 666 ezren álltak alkalmazásban a hazai székhelyű munkáltatóknál.

Ötödével kevesebb lakás épült

A hazai építőipar felett sötét felhők gyülekeznek. Az idei év első félévében 19 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, összesen 7,4 ezer lakást vettek használatba. Az év azonos időszakait tekintve legutóbb négy évvel korábban épült ennél kevesebb lakás Magyarországon. Budapesten kívül még 11 vármegyében csökkent, 8-ban pedig emelkedett az átadott lakások száma. Az országos csökkenés hátterében döntően a fővárosban tapasztalt jelentős visszaesés állt.

Tízezer lakosra vetítve a legtöbb új építésű lakás Győr-Moson-Sopron vármegyében és Budapesten jutott, az országos átlag egyaránt 1,8-szerese. Rajtuk kívül még 4 vármegyében (Pest, Somogy, Fejér és Hajdú-Bihar) haladta meg, illetve érte el az átlagot, ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Békés vármegyében annak az ötödét sem tette ki a tízezer lakosra vetített új lakások száma.

Az évnek ebben a szakaszában legutóbb 2015 első félévében volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítési szándék hazánkban.

Az építési engedélyek iránti érdeklődés csökkenésében főként a lakásépítés jelentős drágulása, a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei, de a hosszabb távon elérhetővé tett kedvezményes áfa is szerepet játszott.

A minimális emelkedést felmutató Hajdú-Bihar vármegye kivételével minden vármegyében és a fővárosban is visszaesést mért a KSH. Az országos csökkenés közel háromnegyede Budapestre és öt vármegyére (Pest, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg) vezethető vissza.

Kép: Getty Images

A turizmus is messze még szárnyalástól

A magyar gazdaság stratégiailag fontos szektora a turizmus. A gazdasági nehézségek miatt szűkülő belföldi kereslet ellenére az idei év első hat hónapjában a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, azonban a főváros, Fejér és Békés vármegye kivételével valamennyi vármegyében csökkent a forgalom, legnagyobb mértékben 19 százalékkal Tolnában.

A vármegyékben a belföldi, a fővárosban a külföldi vendégek töltöttek el több éjszakát a turisztikai szálláshelyeken. A legtöbb turista Németországból, az Egyesült Királyságból és Csehországból érkezett.

Sokat költünk a boltokban

A kiskereskedelmi üzlethálózatok forgalma 7974 milliárd forintot tett ki 2023 első félévében, amely nem tartalmazza a vármegyékre nem bontható, túlnyomórészt csomagküldő és internetes kiskereskedelmet magában foglaló 733 milliárd forint értékű forgalmat - derül ki az első félévi statisztikai adatokból. Az áremelkedések hatására az eladások értéke 12 százalékkal emelkedett egy év alatt. A forgalom volumene pedig 10,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A fővárosban és minden vármegyében csökkent a forgalom volumene, legkevésbé Budapesten 7,7 százalékkal és Baranyában 8,1 százalékkal, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopronban, ahol 18 százalékos visszaesést mértek.

Egy lakosra naponta átlagosan 4590 forint bolti forgalom jutott 2023. január–júniusa között.

A legnagyobb, az országos átlagot 25 százalékkal meghaladó lakosságarányos forgalom Budapesten volt, amit Győr-Moson-Sopron és Pest vármegye követett az országos átlagnál 9,5, illetve 8,5 százalékkal magasabb értékkel.

Ezzel szemben az egy főre jutó forgalom Borsod-Abaúj Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyében volt a legkisebb, 20–26 százalékkal elmaradt az átlagostól. Budapest jelentős súlya az országos átlagot felfelé térítette el, ennek hatására a vármegyék többségében – a 19-ből 14-ben – a forgalom az országos átlag alatti volt.

Az ipari adatok is bezuhantak

Megtört az ipar lendülete is, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kibocsátása 4,5 százalékkal  elmaradt az előző év azonos időszakitól. A vármegyék többségében és a fővárosban is kisebb lett a kibocsátás. Közülük Fejér és Tolna vármegyében 20, illetve 22 százalékkal, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád-Csanád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok esetében pedig 10 százalék feletti volt a visszaesés. Ezzel szemben Baranya vármegye megmutatta, mert itt mérték a legnagyobb mértékű (13 százalékos) növekedést. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál pedig a termelés volumene 3,2 százalékkal csökkent egy év alatt - derül ki a Fókuszban a vármegyék című KSH kiadványból.