A munkaerő-piaci helyzet kínálatiból keresletivé vált, és hosszabb távon ezzel kell számolni az ágazatban is - mondta Feldman Zsolt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának ülésén az MTI tudósítása szerint. A sok kézi munkát igénylő munkafázisokat termelékenyebbé, korszerűbbé és könnyebben elvégezhetővé kell tenni, hogy vonzóbbá váljon az ágazat a munkavállalóknak.

Ez azért is szükséges, mert a mezőgazdaságban 78 százaléka az átlagbér a nemzetgazdasági átlagnak. A bérfelzárkóztatás fontos az egész agrárium számára - jelentette ki Feldman Zsolt.

Kapcsolódó

Az elmúlt időszakban jó néhány olyan kormányzati lépés történt, amely a mostani munkaerő-piaci szituációt, vagyis a munkaerő iránti megnövekedett keresletet kívánja kezelni. A helyettes államtitkár példaként említette az egyszerűsített foglalkoztatás könnyítését, a személyi jövedelemadó mérséklését, a munkahely-védelmi akciótervet és a társasági adó csökkentését.

A kormány 2020-ig 150 ezerre kívánja csökkenteni a közfoglalkoztatást, hogy a munkavállalók elsősorban a versenyszférában keressenek és találjanak munkát. Ezért a közfoglalkoztatottak számát kívánják csökkenteni. A közfoglalkoztatás rendszerének átalakítását az albizottsági ülésen szinte minden megszólaló szakember sürgette, azért, hogy a kertészeti ágazatban az idénymunkákra egyszerűbben és gyorsabban lehessen munkaerőt találni.

Többen - így például Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke - arról is beszéltek, hogy már a kertészeti ágazatban is a szakképzett munkaerő hiánya a legégetőbb. Ezért a korszerű ismereteket nyújtó oktatásra az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni - jegyezte meg Domján Erika ügyvezető igazgató.

A mezőgazdasági mintegy 2500 milliárd forintos éves kibocsátásból mintegy 400 milliárd forintot képvisel a kertészeti ágazat - közölte Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti osztályának vezetője. Ennek kétharmadát a zöldség-gyümölcs ágazat adja, a többit a dísznövény-, a gyógynövény- és a szőlőtermelés. Az elmúlt években az ágazat kibocsátása gyakorlatilag nem változott, a munkaerőgondok az ágazat további fejlődését veszélyeztetik. A megoldására a NAK koncepciót készít - tette hozzá a szakember.

A munkaerő-bővítési potenciállal rendelkező kkv-kat kellene megerősíteni, egyben új tudástartalmakat, valamint kompetenciákat igénylő technológiai modernizáció is szükséges az ágazatban - véli Hamza Eszter, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tudományos főmunkatársa. A magyar agrármunkaerő-piacon tartós kereslettel kell számolni, emiatt jelentős lesz a fluktuáció is. Az ágazatban rövid távon várható a tanulószerződéses rendszer kibővülése, a felnőttoktatás expanziója, az agrármunkabérek emelkedése és az élőmunkát kiváltó technológiai fejlesztések szélesebb körű alkalmazása is - jegyezte meg a szakember.

A kép forrása: Shutterstock.