A megszokott késő őszi időpont helyett már kedden elkezdődnek az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről - írja a Világgazdaság. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek idén azért ülnek hamarabb tárgyalóasztalhoz a kormánnyal, hogy előkészítsék az őszi egyeztetéseket.

Egyelőre tehát nem várható, hogy akár a szakszervezeti akár a munkáltatói oldal konkrét javaslatot tegyen a minimálbérek 2023-as összegére. Egy ilyen javaslat jelenleg nem lenne komolyan vehető. A bizonytalanság ellenére egy újabb hosszú távú megállapodásra törekednek idén a felek, mivel lejár a még 2016-ban megkötött alku.

Egy vagy két számjegyűnek kéne lennie?

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a minimálbér akkor maradna értékálló, ha a az adott évre előrejelzett fogyasztói áremelkedés mértékének és előrejelzett reál GDP-bővülés mértékének összege szerint változna. 

A képlet alapján, ha a jelenlegi gazdasági folyamatok szerint kellene meghatározni a minimálbér és a garantált bérminimum változását, akkor 8-13 százalék között kellene emelni. A Magyar Nemzeti Bank június végén kiadott inflációs jelentésében 2023-ra 6,8-9,2 százalék közötti fogyasztóiár-emelkedéssel számol és 2-3 százalékos GDP növekedést vár.

Nem vehető figyelembe

Az MNB aktuális előrejelzése ugyanakkor nem vehető figyelembe a 2023-as minimálbér meghatározásához, mivel a késő őszi tárgyalási fordulókra a jegybanki akár jelentősen is módosíthat várakozásain, igazodva a valós gazdasági folyamatokhoz.

A munkáltatók egyelőre nem támogatják a Liga és a Munkástanácsok javaslatát. Leghamarabb szeptember végén lehet érdemben elkezdeni az egyeztetéseket.