Beszállt az állam is: milliók a séfversenyre

Nem állunk meg, folytatjuk a felkészülést − mondta lapunknak Molnár B. Tamás gasztronómiai szakíró, a magyar csapat tagja. A versenyre való felkészülés komoly anyagi hátteret igényel, Molnár szerint csak a brüsszeli elődöntőn való megjelenés mintegy 10 millió forintot emésztett fel. Az a keret, amellyel a magyar csapat gazdálkodhat, csupán töredéke annak, amennyi egy-egy, az élmezőnybe tartozó csapat rendelkezésére áll. A hazaiak támogatói között szerepel a Metro Kereskedelmi Kft., a Magyar Turizmus Zrt., a Gerbeaud Ház és a Hungexpo Zrt.

A lyoni döntőben való múlt heti szereplés mellett arra jutott pénz, hogy trénernek felkérjék Geir Skeie norvég séfet, akinek komoly tapasztalatai vannak a Bocuse-versenyen. Azzal, hogy a Miniszterelnökség is belépett a támogatók közé, lehetőség nyílt két újabb skandináv tréner csapatba csábítására. (A skandinávok rendszerint kiváló eredményeket érnek el a Bocuse d'Oron.)

Itthon a magyar közönség nemcsak e megmérettetéssel, de még a csúcsgasztronómiával is csak ismerkedik. A fogyasztók alig szakadtak még ki a rántott borda, marshall máj bűvköréből, szembe kell nézniük azzal, hogy a keleti tömb országai a legfeljebb két tucat alapanyagra fokuszáló agrárium miatt szegényes gasztrokultúrát ápoltak 50-60 évig. A magyar kormányzat lassan nyolc éve dolgozik például azon, hogy a vendéglátóipar alapjait jelentő hungarikumokat újrapozicionálja. Ennek eredményeként nemrég született meg a magyar termék jogszabály és most készült el a hungarikumlista.

Ebbe az analógiába "passzította bele" Széll Tamás séf és a magyar Bocuse-csapat a világversenyen bemutatott menüt is. A versenyfogásokat a Rubik-kocka ihlette (Napi Gazdaság, 2013. január 23.). A menü végül a tizedik helyen végzett, Széll sajtónak adott értékelése szerint nagyjából ennyire volt elég az első magyar döntős szereplés.