Tavaly 23 877 betegjogi panasz érkezett Integrált Jogvédelmi Szolgálathoz, egy évvel korábban 22 867 panaszról tudott a hatóság. Az idei első félévében 12 027 megkeresés volt, mondta Novák Krisztina, a Belügyminisztérium, Integrált Jogvédelmi Szolgálat főigazgatója 47. Medicina Fórum második napján, amit a Magyar Kórházszövetség szervezett.

A panaszok többsége a járóbeteg-ellátás területéről érkezett, az idei év első félévben 5329 esetben panaszkodtak a szakrendelőkre a betegek.

A jogvédelmi biztos szerint az Eurostat adatai szerint is Magyarországon nagyon magas az orvos-beteg találkozások száma. Egy állampolgár egy év alatt átlagosan 9,5 alkalommal kerül az egészségügyi ellátás különféle szintjére.

Kapcsolódó

Országosan 21 betegjogi képviselő van, közülük nyolcan a közép-magyarországi régióban dolgoznak.

Elmondta, hogy az Integrált Jogvédelmi Szolgálat két éve került a  Belügyminisztérium égisze alá, többek között betegjoggal és gyermek joggal foglalkoznak.

A top3 betegpanasz:  

  • az egészségügyi ellátáshoz való joggal kapcsolatban érkezett (60 százalék);
  • az emberi méltósághoz való jog miatt (13 százalék);
  • valamint a tájékoztatáshoz való jog miatt (9 százalék);

A leggyakoribb panaszok a nem megfelelő módon nyújtott szolgáltatás miatt, vagy azért mert nem tudják telefonon elérni az intézményt, és a tájékoztatás teljeskörűségének hiánya miatt érkezett. Sokan kifogásolták a hangnemet, a hosszú betegfogadási listákat, a  várólistákat vagy a sürgősségi ellátás túlterheltségét és a kusza beutalási szabályokat.

Egy tucat út...

Magyarországon összesen 12 féle panaszkezelési utat választhatnak a betegeket. Betegjogi panaszt nyújthatnak be többek között az egészségügyi szolgáltatónál, az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (NNGYK), a kormányhivataloknál, az Egészségügyi Tudományos Tanácsnál, a szakdolgozói kamaránál, az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK), az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál, a fogyasztóvédelemnél, a rendőrségnél, és akár civil szervezeteknél is, sorolta a főigazgató.

Az állampolgárok egyre tudatosabbak, a panaszt benyújtó állampolgárt 30 munkanapon belül köteles írásban tájékoztatni a szervezet, ahova a panaszt benyújtotta. Ugyanakkor a főigazgató azt kiemelte: ha valaki hat hónapig vár a panasszal, akkor kizárható a panaszkezelésből, egy éven túl pedig szintén nincs joga panasszal élni, a panasza érdemi vizsgálat nélkül is elutasítható, ezzel egyébként Novák Krisztina nem ért egyet. Úgy fogalmazott, hogy a kórházak panaszkezelési eljárásai jelenleg nem egységesek, ennek az egységesítésére pedig nagy szükség lenne.

Iszonyú elvárások vannak a betegek részéről

Együttműködésre, a kapcsolatok ápolására, a fejlődésre és egymásra utaltságra, közös felelősség vállalásra van szükség az egészségügyi ellátás során a kommunikáció során, mondta Deli Mária, az Országos Kórházi Főigazgatóság ápolási igazgatója.

Az ápolók a betegek részéről folyamatos elvárásokkal állnak szemben, általában frusztráció szorongás és elégedetlenség zúdul rájuk. Az OKFŐ egy képzést szervezett számukra, több mint 62,4 ezer dolgozó edukációját indították el, számukra ingyenek képzést, oktatási tananyagot biztosítottak.

Ötévenként egészségbecslés kellene

Fontos a  versenyképesség fokozása az egészségügyben, a kelet-európai régió iszonyú versenyhátrányba került többek között Kínával és Indiával szemben, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az európai uniós elnökség egészségügyi vonatkozásai kapcsán. Magyarország december végéig tölti be az Európai Unió soros elnöki pozícióját. A demográfiai kihívások kezelése régi szlogen, ez az EU többi országban is problémát jelent, fogalmazott Bidló Judit. Az illegális migráció elleni fellépést, a védelmi politika megerősítését is a fő célkitűzések között említette a helyettes államtitkár.

Az uniós elnökség során kiemelt terület a kardiovaszkuláris megbetegedések elleni küzdelem, valamint az uniós együttműködés megújítása a szervadományozás és a transzplantáció terén.

Beszélt arról is, hogy fontos, hogy minél több beteg legyen a transzplantációs várólistán, erről korábban itt írtunk bővebben. Kijött a mélypontról a transzplantációs aktivitás Magyarországon, idén 20 százalékkal több lehet a szervátültetések száma. Ezek mellett a gyógyszercsomag tárgyalás előre mozdítása, a mentális egészség, valamint a klímaváltozás kapcsolata is fontos terület, de a ritka betegségek és a füstmentes környezet megteremtése is kiemelt téma területek között szerepel az uniós soros elnökség alatt.

A kardiovaszkuláris elnökségi prioritást azért választották, mert ez a betegség okozza a legtöbb halálozást Magyarországon. Sokan vesztik életüket daganatos betegségekben is, az onkológiai területén viszont új terápiák jönnek. A kardiovaszkuláris terület betegségei érintik a legtöbb beteget és a prevenció itt tud a legnagyobb egészségnyereséggel kecsegtetni, tette hozzá Bidló Judit.

Arra is felhívta a figyelmet a helyettes államtitkár, hogy jó lenne, ha megvalósulna ötévenként a lakosság egészségbecslése. 

A gyógyszerhiányokkal kapcsolatban kezelni kell a helyzetet és megoldási javaslatokat kell adni, valamint a gyógyszercégeket ösztönözni kell az antibiotikumok  fejlesztésére. Tavaly a téli hónapokban előfordult antibiotikum hiány több tagállamban is, erről itt írtunk bővebben.

Pintér Sándor beletanult az egészségügybe

Sokszor hívták már a Magyar Kórházszövetség konferenciájára a belügyminisztert, de most először fogadta el az invitálást.