A pandémia enyhülésével és a munkaerőhiány kiújulásával ismét egyre több gyárban dolgoznak külföldi vendégmunkások - írja a Népszava.. Az elektronika- és gépjárműipar területén többnyire egyszerű összeszerelői munkát végeznek a többségben ukrán és szerb anyanyelvű, illetve a távol-keleti, latin-amerikai dolgozók, akiknek tömeges jelenléte egyes ipari parkok környékén komoly feszültségeket szül.
Hogy pontosan hányan vannak az országban, arról nehéz megbízható adatokat találni. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint az elmúlt évtized közepétől, a munkaerőhiány megjelenésével párhuzamosan ugrásszerűen növekedni kezdett a munkavállalási céllal Magyarországon tartózkodási engedélyt kérők száma. Míg 2016-ban 14 500 ilyen kérvényt adtak be, addig a pandémia előtti évben már 78 ezren - köztük 45 ezer ukrán állampolgár - akartak nálunk dolgozni.
A bevándorlási hatóság adatai csak a kérelmek számát mutatják, a kiadott engedélyekét nem. Az engedélyezések arányára az Eurostat adataiból azért lehet következtetni, a szerint 2018-ban például Magyarország összesen 55 739 tartózkodási engedélyt adott ki, köztük 31 533-at munkavállalási célból. Ebből azonban még mindig nem lehet biztosat tudni a vendégmunkások számáról, hiszen a munkaerőhiány által leginkább érintett területeken már évek óta nem kell a szerb és az ukrán állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük, ha 90 napnál rövidebb munkára jönnek Magyarországra.
Szijjártó Péter külgazdasági miniszter július elején jelentette be: lehetővé teszik, hogy nem szomszédos, harmadik országbeli munkavállalók átmeneti időre Magyarországra jöjjenek munkaerő-kölcsönzőkön keresztül is. Ehhez minősített munkaerő-kölcsönzői kört állapítanak meg. Az erről szóló kormányrendelet szeptember 1-jén lép hatályba, és onnantól kezdve a veszélyhelyzet végéig a külgazdasági miniszter felel a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért is.