Három éve működik már az a szociális modell Zuglóban, amelyben olyan elemek jelennek meg, mint például a garantált minimumjövedelem, a lakhatási támogatás vagy a szolgáltatáscsomaggal egybekötött álláskeresés. Ezt az új támogatási rendszerrel megvalósuló programot, amely lényegében olyan elemeket tartalmaz, amelyeket a szociálpolitikai szakma már régóta emlegetett, 2015 márciusában fogadta el a zuglói önkormányzat, miután átalakult az országos ellátórendszer, megszűnt a központi finanszírozás. A program megvalósításához elismert szakemberek véleményét kérték ki.

A zuglói önkormányzat a "modelljét" annak a filozófiának mentén építette fel, miszerint a szociális biztonságnak van egy minimális szintje, amelyet minden polgárnak garantálni kell.

Kapcsolódó

Az egész szociális újraelosztás értelmét kérőjelezi meg a jelenlegi rendszer sajátossága, hogy fölfelé többet osztunk, mint lefelé - mondta Karácsony Gergely, a kerület polgármestere egy csütörtöki konferencián, ahol szakemberek a zuglói szociális program eredményeit értékelték. Szerinte ezért fontos elv volt, hogy a viszonylag limitált rendelkezésre álló keret tényleg oda jusson, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Amikor viszont újjáépítették a szociális hálót, az is fontos szempont volt, hogy az ne csak támogatásokat, hanem szolgáltatásokat is jelentsen - jegyezte meg Karácsony. A szegénységhez való kilábaláshoz ugyanis szerinte kell egy minimális jövedelmi biztonság, amit ez a rendszer tud biztosítani, de ahhoz, hogy az emberek a talpukra tudjanak állni, ahhoz egyénre szabott támogató közeg is kell, ami Magyarországon nyomasztóan hiányzik.

A polgármester a kerület e téren hozott intézkedései közül három fő elemet emelt ki. Egyrészt a garantált minimáljövedelmet, amely egy olyan jövedelmi szintet jelent, ami alá a közösség egyetlen egy polgára sem süllyedhet. Ennek keretében az önkormányzat úgy határozott, hogy 28 500 forintig kipótolja mindazok jövedelmét, akinek ennél kevesebb jövedelmük van havonta.

A polgármester a program másik fontos elemeként a lakhatás biztonságának megteremtését emelte ki, mint egy olyan szociális érték, amit szintén védeni kell. A lakhatás elvesztése ugyanis szerinte olyan károkat okoz az egyén és a társadalom számára is, amelyet nagyon nehéz utólag kompenzálni.

Az egészséget szintén kiemelten védendő értékként említette, és ezzel magyarázta, hogy az önkormányzat a támogatások közé visszahozta a gyógyszertámogatásokat is.

Mennyire sikerült ezt megvalósítani?

A zuglói önkormányzat modelljének alapkoncepcióját a Budapest Intézet (BI) készítette el. Scharle Ágota a Budapest Intézet vezető kutatója a minimáljövedelem bevezetésének tapasztalatairól beszélt. Szerinte a BI által kidolgozott javaslat alapján megvalósult koncepció egy átláthatóbb, egyszerűbb, célzottabb, hozzáférhetőbb rendszert eredményezett, amely megelőzi a lakásvesztést és a szegénység újratermelődését.

Az új minimumjövedelem rendszerével például öt különböző támogatási formát váltottak ki, minél szegényebb valaki, annál több támogatást kaphat, míg a tehetősebbeket nem engedik be a rendszerbe. A rendszer másik alapelve, hogy aki segélyre szorul az ne csak pénzt kapjon, hanem segítséget is az álláskereséshez és ahhoz, hogy megoldja az anyagi problémáit.

Scharle szerint a zuglói modellről elmondható, hogy a korábbi, Magyarországon már részben megvalósult segélytípusoknak az előnyeit ötvözi.

A rendszer egyik korlátja ugyanakkor a 28 500 forintban megállapított jövedelmi küszöb, ez Scharle szerint még mindig elégtelennek tekinthető, mert ezzel a legszegényebbek jövedelmét még a legalsó tized határáig sem tudják felemelni. Annak indokaként ugyanakkor, hogy mégis miért ezt a szintet határozták meg azt mondta, hogy miután a rendszer teljesen új volt, a zuglói lakosság tényleges jövedelmi helyzetről pedig adatok nem álltak rendelkezésre, óvatosak akartak lenni.

A mostani adatok birtokában viszont már bátrabban javasolnák, hogy emelkedjen ez a küszöb, a modell ugyanis nem "robbantotta fel" az önkormányzat költségvetését - tette hozzá.

Nem feltétel nélküli

A zuglói minimumjövedelem nem feltétel néküli: együttműködési kötelezettség van, a segélyezettnek a munkaügyi kirendeltséggel és a családsegítő hivatallal együtt kell működnie, ha a kapott támogatás összege meghaladja a 13 500 forintot.

A minimumjövedelem ugyanakkor a korábbi segélyezési formáktól a munkára ösztönzéshez kapcsolódó apróbb részletekben eltér. Scharle a program kalibrálásával kapcsolatban négy elemet emelt ki:

  • ha valaki nem működik együtt, akkor nem szűnik meg azonnal a juttatása, hanem fokozatos a megszüntetés,
  • ha munkát kap, akkor még hat hónapig továbbfolyósítható az összeg,
  • munka mellett is igényelhető,
  • illetve ha valaki elkezd dolgozni, vagy valamelyik családtag dolgozik, akkor a jövedelmének egy részét nem kell figyelembe venni a háztartás jövedelmének kiszámításkor.

A szakember szerint ezek azok paraméterek, amelyek nagyon erős aktiváló hatást váltottak ki a segélyezettek körében, és ami a korábbi rendszerekhez képest új. Az eddigi tapasztalatok továbbá azt mutatják, hogy a rendszer igénybevétele csökken, miközben a támogatás átlagos összege nő, azaz egyre inkább a szegényebbek maradnak a rendszerben. Ez azt is jelenti, hogy a költségvetés emiatt már nem fog elszállni, illetve érezteti a hatását a gazdasági stabilizáció is.

Scharle szerint mindez úgy valósult meg, hogy a BI koncepciójában becsült keretnek a felét sem költötte el az önkormányzat 2016-ban. Ennek oka a szakember szerint az igénybevétel elmaradása lehet, azaz az, hogy nem minden jogosult vette igénybe a lehetőségeket, mert vagy nem tudott róla, vagy nem jutott túl az adminisztratív akadályokon.

Amin a szakember szerint lehetne még bőven javítania az önkormányzatnak, az az, hogy személyreszabottabb szolgáltatást kapjanak a rászorulók, kevesebb legyen az adminisztráció és erősebb az együttműködés a szolgáltatásokat nyújtó egységek között.

Lakhatás

A zuglói modell egy másik lényeges eleme a lakásfenntartási támogatás, amelyre 2015 óta a zuglói ökormányzat 152 millió, illetve az adósságkezelési támogatás, amelyre 45 millió forint támogatást osztott ki. A programot Misetics Bálint szociálpszichológus értékelte.

A szakember szerint egy olyan, több európai országban már régóta működő és Magyarországon szakértők által már évtizedek óta szorgalmazott támogatási rendszert javasoltak, amelynek célja, hogy az alacsony jövedelmű háztartások számára se jelentsen aránytalanul nagy terhet a lakásfenntaratási kiadások fedezése.

A támogatás logikája mintegy elvárja, hogy a háztartások a jövedelmük egy meghatározott részét (az összes jövedelem függvényében ez 15-25 százalék közötti rész) ráköltsék a lakásfenntartásukra, illetve hogy ha lakásfenntartási költségeik összege meghaladja a jövedelmük 15-25 százalékát, akkor ennek a kettőnek a különbözetét teljes mértékben fedezi a támogatás összege - magyarázta a szakember.

A támogatás a szolgáltatók felé történik, a támogatást Zuglóban átlagosan 600-700 háztartás vette igénybe, melynek átlagos összege 6500 forint volt 2016-ban, ami az egyik legmagasabb összegnek számít a budapesti kerületek, nagyobb városok, megyei jogú városok között. A támogatás összege pedig szorosan követi a jövedelem, és így a rászorultság mértékét.

A támogatás összege azonban nem emelkedhet 28 500 forint fölé - mutatott rá Misetics -, miután a szociális törvény egyik passzusa - amely a szakértő szerint alaptörvényellenes - ezt nem teszi lehetővé. A jogszabály ugyanis megtiltja a település önkormányzatok számára, hogy akár saját forrásokól is több mint 28 500 forintos támogatást biztosítsanak valakinek. Ez a létminimumnak a harmada - hívta fel a figyelmet.

Misetics a fent leírt támogatás értékeléseként elmondta: ez a juttatás összességében nagyobb támogatást nyújt, így ilymódon hathatósabb védelmet ad az eladósodás, a lakásvesztés illetve a hajléktalanná válással szemben. A támogatás prezíc célzást tesz lehetővé, összege pedig igazodik a rászorultsághoz.

Kritikaként viszont rámutatott, hogy a támogatáshoz való hozzáférés vélhetően elégtelennek tekinthető. A szakember szerint ugyanis még sokan lehetnek olyanok, akik elvileg jogosultak lennének, de nem veszik igénybe a támogatást - ezen lehetne mit javítani - fogalmazott.

Ennyibe kerülne az országos bevezetés

A szakember a Költségvetési Felelősségi Intézet által 2015-ös adatokon végzett számítására utalva megjegyezte, hogy egy ilyen program országos bevezetése, ha minden jogosult igénybe vette volna a támogatást és kapott volna, akkor az 133 milliárd forintba került volna, de egy ennél valószerűbb igénybevétellel számolva mindennek az összköltsége 67 milliárd forint lett volna 2015-ben.

Adósságrendezési támogatás

A zuglói szociális modell harmadik fontos eleme az adósságrendezés, amelyről Misetics elmondta: annak összege a jelenleg elérhető hasonló támogatások között a második legmagasabb, 400 ezer forint Magyarországon, magába foglalja a támogatást és mellette a tanácsadást is. Hátralékok - közös költség, közüzemi díj, közös költség, lakbér - törlesztésére lehet igénybe venni, a folyósítás részletekben történik 1-1,5 év alatt. Feltétele, hogy az igénybe vevő vállaljon egy 20-30 százalékos önrészt, illetve, hogy az adósságkezelési tanácsadáson vegyen részt személyesen. A jogosultsági küszöb az egy fogyasztási egységre eső 85 500 forint, amit az önkormányzat váthatóan hamarosan 110 ezer forintra emel.

A szakember szerint e program több részletszabálya akár adaptációra is érdemes lehetne. Ilyen például, hogy:

  • korábbi beavatkozást tesz lehetővé: a korábbi 6 hónap helyett már két havi elmaradás is lehetővé teszi a rendszer igénybevételét;
  • megengedőbbek a bekerülési fetételek: az ismételt igénybevétele a korábbi 24 vagy 48 hónap helyett 12 hónapra csökkent;
  • a korábbi rendszerhez és a legtöbb máshol működő rendszerekhez képest alkalmasabb a nagyobb összegű adósságok kezelésére, illetve a kiemelten rossz helyeztben lévő adós háztartások problémájának kezelésére.

Zuglóban emellett még egy külön rendelkezés is védi a legszegényebb, különösen rászoruló csoportokat a lakásvesztéstől - tette hozzá a szakember.

Mi a siker titka?

A zuglói modellt a felszólaló szakemberek - a kritikákkal együtt is - inkább sikerként értékelték, a rendszer pedig megcáfolni látszik azt az elképzelést, amelyet a kormány ideológiává emelt, miszerint ha valaki segélyt kap, akkor nem lesz motivált arra, hogy állást keressen. (A magyar kormány olyan ellen küzd, amit a magyarok szeretnének)

Az elmondottak alapján ennek az egyik titka az együttűködés. Az intézkedéscsomag elfogadásakor, pártállástól függetlenül széles politikai konszenzust sikerült kialakítani - mondta Karácsony. Ezt később rajta kívül mások is a siker egyik kulcsának neveztek, hiszen az a program, ami mögött van politikai konszenzus, eredményesebben tud működni és később fenntartani.

A rendszer gyakorlati alkalmazóinak tapasztalatai pedig azt mutatták, hogy az együttműködés és a professzionális hozzáállás szintén nagyon sokat segíthet egy ilyen program megvalósulásában. Pataki Józsefné, a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ igazgatója például arról beszélt, hogy a rendszer kialakításában nagyon sokat segített, hogy úgy dolgoztak, "mintha minden lehetséges lenne, rendszereket, folyamatokat kezdtek el kiépíteni ott, ahol nem voltak", a korábbi példák hibáiból próbáltak tanulni és időben tudtak korrigálni. A pici elemek pedig elkezdtek rendszerré kovácsolódni. Emellett pedig sikerült megtalálniuk az egyensúlyt a különféle ideológiai értékekben (szociális, liberális, konzervatív) és ezeknek az előnyeit beépíteni a modellbe.

Ugyanakkor kudarcként értelmezte, hogy bármilyen pozitív kezdeményezés is indul el helyi önkormányzati szinten, ezek a rendszerek kicsik ahhoz, hogy az olyan nagy rendszerek hibáit ellensúlyozzák, mint az egészségügy, az oktatás - a melynek irányítását kivették az önkormányzatok kezéből -, vagy a kultúra és ez a zuglói esetben is inkább korlátként jelenik meg.

Képünk forrása: Shutterstock