A májusi hűvös időjárás nem kedvezett a strandnyitásoknak. Azóta hogyan alakult a budapesti fürdők forgalma?

Valóban az utóbbi években már nem május 1-jéhez kötjük a strandok nyitását, inkább az időjárás alapján mérlegelünk, így idén is ütemezett nyitást valósítottunk meg és ez június közepéig is elhúzódott. Az időjárási előrejelzések alapján arra számítottunk, hogy már június is meleg, nyári hónap lesz, mint ahogy az volt 2022-ben, de az idei évszak megtréfált bennünket, döntően hűvös volt a nyár első hónapja. Ha az idei eddig eltelt szezonra visszatekintek, csupán 6-7 olyan kánikulai nap volt, ami mágnesként vonzotta volna a látogatókat, márpedig a strandok forgalma ettől jelentősen függ. És egyelőre a július is meglehetősen hektikus, egyik nap 32 fok van, amikor például a Palatinusra akár hétköznap is ellátogatnak ötezren, egy rosszabb napon pedig 300 főt sem éri el a strandolók száma.

Az idei nyár csúcsnapja egyelőre július 16-a volt, ekkor több mint hétezer strandoló váltott jegyet a Palára és több mint 26 ezren a budapesti fürdőkbe.

Az időjárás hektikussága, ahogy említette, mekkora látogatószám visszaesést jelent 2023 nyarán?

A tavalyi év azonos időszakához képest 100 ezerrel kevesebb fürdőző volt júniusban a fővárosi strandokon. 2022-ben tele volt hőségriadós nappal a június és a július is. A történelmi fürdők, a zárt fürdők jól teljesítenek, de a strandokon jelentős a lemaradás. És sajnos a július végi időjárás sem biztató, ez nem kedvez a strandok forgalmának. A gyógyfürdők, vagyis a Széchenyi, a Gellért, a Rudas és a Lukács fürdőkbe látogató vendégek száma nem esett vissza, és a zárt fürdők, a csillaghegyi, a pesterzsébeti és a Paskál forgalma jól alakul a hűvös időjárás ellenére is.

A forgalomcsökkenésben a jegyárak áremelésének is szerepe lehetett?

Az év eleji jegyáremelés hatását a forgalomban nem érzékeltük, májusban már éreztünk némi visszaesést, amit sokkal inkább az infláció miatti megélhetési problémák és a rossz időjárás okozhatott.

A hazai fürdőkben jellemzően 15-20 százalékkal drágultak a belépők, a külföldiek által látogatott történelmi gyógyfürdőben pedig 30 százalékos áremelés volt januártól.

Szeretném hangsúlyozni, a Zsigmondy Klubkártya segítségével utóbbi fürdőkbe több mint 50 százalék kedvezménnyel mehet be a hazai közönség. Illetve a bérletvásárlás is kiemelt kedvezményeket kínál, a „Gold bérlet” például több, mint 80 százalékos kedvezményt biztosít.

Két fürdő, a Rác és a Király fürdő idén sem nyitott ki. Tud valami biztatót mondani?

A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt.-nek (BGYH) jelenleg nincs forrása a Király fürdő felújítására, keressük a megoldásokat. A zrt. piaci bevételekből gazdálkodik – nem költségvetési szerv –, a tavalyi évet közel 17 milliárd forint árbevétellel zártuk, idén a bevételi terv nettó 19,5 milliárd forint.

A Rác fürdővel kapcsolatban sokkal előrébb tartunk, éppen a múlt héten kaptuk meg a tervezőktől a tervezési dokumentumokat. Ez egy több mint 600 fájlból álló anyag, a műszaki kollégáink most tanulmányozzák ezeket.

A tervek alapján már látszik, hogy a jelenlegi állagmegóváson túl a tetőfelújítás és az árvízvédelmet biztosító munkák nem halaszthatók tovább. A fürdőnek minden nap számít, minden nap romlik az állapota, és mi szeretnénk ezt a folyamatot megállítani.

Fotó: Borosné Szűts Ildikó, a BGYH Zrt. vezérigazgatója

A fürdőfejlesztéshez, a modernizáláshoz kapnak-e bármilyen állami segítséget vagy európai uniós forrást?

Egyiket sem, a vidéki fürdők ebből a szempontból jobban állnak. Egy KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) projekt van folyamatban, melyet még 2016-ban pályázott meg és nyert el a BGYH, de az előző menedzsment nem valósította meg ezeket a felújításokat. A covid alatt mi is kénytelenek voltunk a halasztás mellett dönteni, így idén három fürdő korszerűsítése valósul meg.

Az energiafelhasználás korszerűsítését célzó támogatás nettó összértéke 530 millió forint. A fejlesztés keretében a Széchenyi fürdőben nyílászáró- és kazáncsere, Csillaghegyen napelem és hőszivattyú telepítés zajlik, a Lukácsban pedig tetőfelújítást és nyílászárócserét végzünk, ezek mind energiamegtakarítást eredményeznek majd. De saját forrásokat is fordítottunk felújításokra, csak hogy a legnagyobbat említsem, a Lukács fürdőben átalakítottuk a gázfűtést és hőcserélőkön keresztül történik a fűtés, ősszel pedig a radiátorfelületet bővítjük.

Az emelkedő energiaszámlák milyen fejtörést okoztak a budapesti fürdőknek?

Tavaly készítettünk egy energiaválságtervet. Így került sor a gázfűtés kiváltására hőcserélő telepítésével, lefedtük a kültéri medencéket, szabályoztuk a medencék hőfokát úgy, hogy ez vendégpanaszt ne okozzon, néhány fokkal alacsonyabbra vettük a zuhanyzókban a víz hőfokát, energiatakarékos izzókat használunk és a központi irodaépületben bevezettük a négynapos munkarendet. Az intézkedéseknek köszönhetően összességében 25-30 százalékos energiamegtakarítást értünk el.

Humánerőforrás gondokra panaszkodik minden szektor, önöknél vannak üres álláshelyek?

A fürdőkben az állandó dolgozói létszám ezer fő, valamint 150-160 alkalmazottunk a strandszezon idején csatlakozik hozzánk. Az ország minden fürdőjében tapasztalhatók munkaerő problémák, például az úszómesteri posztra nehezen lehet találni kollégákat, ezért indítottunk számukra képzést, amivel sikerült megoldani a létszámhiányt. Mindig van fluktuáció, de stabilizáltuk a helyzetet, a meghatározó munkakörökben, mint az úszómester, a takarító, a pénztáros és a kertész munkakörökben két év alatt 30 százalékkal emeltük a béreket.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott gyógykezelések ára 11 éve nem változott. Milyen megoldást találtak arra, hogy ezeket a kezeléseket mégis biztosítani tudják?

A komplex gyógykezelésekre a Lukács fürdőben néhány évvel ezelőtt kialakítottunk egy gyógycentrumot, egy nap 100-120 vendég gyógykezelését tudjuk biztosítani.

Ez azt jelenti, hogy a többi fürdőben leálltak a kezelések?

Komplex, többhetes kúra, amely állandó reumatológus szakorvos jelenlétet követel meg ez most a Lukácson kívül a Széchenyiben érhető el. Több vidéki gyógyfürdőben ezek a komplex kezelések meg is szűntek. Társaságunk más fürdőiben – Pesterzsébeten, a Paskálban, a Rudasban, a Dandárban vagy a Gellértben – ugyanakkor elérhetők egyedi kezelések, gyógyszolgáltatások szintén NEAK finanszírozással.

De a co-payment árakhoz, vagyis a vendégek által fizetett összegekhez nekünk is hozzá kellett nyúlnunk, hiszen mi nem tudjuk tartani a több mint 11 évvel ezelőtt meghatározott árakat.

Ezek az árak még így is kedvezők, általában 1500-3000 forintba kerülnek.

Hogy néz ki a fürdők rangsora látogatottság szempontjából?

A gyógyfürdők között a Széchenyi, a Gellért, a Lukács és a Rudas a legnépszerűbb. A strandok esetében a Palatinus viszi a pálmát, majd a Római strand, a Paskál és Pesterzsébet a legkedveltebb. Bár sokan azt hiszik még mindig, hogy a Dagály fürdő a BGYH Zrt. felügyelete alatt áll, de a strandot 2020-ban átvette a Nemzeti Sportközpont (NSK), így ez a strand a hiányzó gyermekünk.

Felébredtek a külföldi turisták a pandémia utáni sokkból? Visszatértek a fürdőkbe?

A külföldi vendégek több mint 80 százalékban visszatértek már a fürdőinkbe. Hiányoznak még a kínai turisták, mostanában kezdtek el nagyobb számban érkezni. Az orosz és az ukrán turisták száma, ami megközelítette a 13-15 százalékot, a háború miatt jelentős kiesést okoz. Tavasztól egy erősebb nemzetközi marketing kampányt indítottunk, így bízunk a visszarendeződésben.

Hogyan látja a gyógyfürdők jövőjét?

A hazai közönség esetén egyfajta szemléletátalakításra lenne szükség, mert a fiataloknak a gyógyfürdő a betegségekkel kapcsolódik össze. Pedig rengeteg gerincproblémája van a fiatalabb generációnak is a számítógép használat miatt, és a gyógyvizek stresszoldó hatással is bírnak, tehát a prevencióban a fürdők szerepe megnőhet. A külföldi vendégek pedig nemcsak a gyógyvízért látogatnak el hozzánk, számukra a fürdők építészeti látványosságot is adnak.

Az attrakciók viszik előrébb a gyógyturizmust is. Mire készülnek idén, amikor Budapest egyesítésének a 150. évfordulója van?

Idén is felépítjük és október végétől nyitjuk a Palatinus strand területén a Lumina parkot, amit tavaly is 230 ezer látogatót vonzott.

Ezúttal a 150 éves Budapest jelenik meg a tematikában.

Valamint november 17-én pedig egy meglepetéssel, egy szenzációval készülünk a budapestieknek, a fürdőkedvelőknek érdemes ezt a napot a naptárukba bejegyezni.