A múlt évben a járvány közepén rendezték a Black Friday-t. A Google Trends adataiból kiolvasható, hogy 37 százalékal csökkentek a mult évben a Black Friday akciókhoz köthető keresések száma – írják a picodi.com elemzői. A Black Friday iránti érdeklődés csúcspontja 2017-ben volt és az érdeklődés csökkenése már 2019-ben is érzékelhető volt Magyarországon.
A felmérésben résztvevők 35 százaléka erősítette meg részvételét a 2020-as Black Friday rendezvényen. Mások különböző okok miatt nem vásároltak Black Friday-en: 13 százalékuk nem volt szüksége semmire, 37 százalékuk panaszkodott a nem vonzó kedvezményekre, 19 százalékuk pedig az érdektelen termékek miatt.
Persze a járvány is hozzájárult az eladások iránti érdeklődés csökkenéséhez: a vásárlók egy része inkább elkerülte a tömeget (7 százalék), vagy bizonytalan anyagi helyzettel rendelkezett (13 százalék). Ráadásul a válaszadók 11 százaléka megfeledkezett a Fekete Péntekről.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szavazók körében inkább negatív, mint pozitív a hozzáállás a Black Friday eladásokhoz.
A válaszadók több mint fele a termékárak csalárd manipulációját látja, amikor egy termék árát az eladás előtt megemelik, majd „leengedik”. Csaknem felük pedig jelezte, hogy a Black Friday akciói nem tűnnek ki a többi akció közül, 29 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a Black Friday alkalmával leárazott termékek érdektelenek vagy elavultak.
Abban viszont a szavazók 13 százaléka értett egyet, hogy a Black Friday nagyon kedvező feltételekkel kínál lehetőséget a vásárlásra, 12 százalék szerint a Black Friday a legjobb vásárlási ünnep, 17 százalék pedig azt, hogy a Black Friday lehetőséget kínál arra, hogy nagyobb kedvezménnyel vásároljanak drágább termékeket.
A megkérdezettek 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó részt venni az idei fekete pénteken. 39 százalék elutasította az értékesítésben való részvétel lehetőségét, 36 százalék pedig még mindig bizonytalan.
A fekete pénteki vásárlásra ösztönző tényezők közül a leggyakrabban a kívánt termékből való kedvezmény lehetőségét választják (23 százalék).
A jobb kedvezmények a válaszadók 32 százalékát győznék meg, és extra pénzvisszatérítés, például az elköltött összeg egy részének visszatérítése 5 százalékot ösztönözne. Az emberek 40 százalékát azonban semmi sem győzné meg.