A Magyar Közlönyben megjelent határozatok közül az elsőben a kormány egyetért a határkeresztező vasúti kapcsolatok fejlesztésével, a menetidők csökkentésével és a hiányosságok felszámolásával a határ térségében. Ezért kiemelten kezeli a következő fejlesztési célokat:

  • a vasút személy- és áruszállítási funkcióiban rejlő lehetőségek kihasználása a regionális, a határ menti kistérségi és a határon átnyúló Kárpát-medencei közlekedésben,
  • a vasútnak a regionális és határon átnyúló közösségi közlekedési hálózatba való teljes körű integrációja,
  • a határok átjárhatóságának fejlesztése, a határ menti városok és regionális központok elérhetőségének javítása Magyarország határ menti területeinek gazdasági-társadalmi fejlődése, felzárkózása érdekében.

A határkeresztező vasúti kapcsolatok fejlesztésének egyes célterületei a következők:

1. Győr(-Rajka-Oroszvár)-Pozsony közvetlen kapcsolat kialakítása;

2. Komárom és Révkomárom között a vasúti személyforgalom újraindításának vizsgálata;

3. Budapest és Érsekújvár között, Szob és Párkány térségében a kishatárforgalmi közlekedés lehetőségeinek és a Drégelypalánk-Ipolyság vasúti határátmenet újjáépítésének vizsgálata;

4. Salgótarján-Somoskőújfalu-Bánréve-Miskolc, illetve Salgótarján-Somoskőújfalu-Fülek-Losonc(-Zólyom) vonalakon a kishatárforgalmi vasúti személyközlekedés lehetőségeinek vizsgálata;

5. Miskolc-Hidasnémeti-Kassa vonalon a kishatárforgalmi vasúti személyközlekedés beindítása;

6. Sátoraljaújhely és Kisújhely között a személyforgalom újraindításának vizsgálata;

7. Budapest és Szatmárnémeti közötti InterCity kapcsolat fejlesztése, valamint a szatmári térség kishatárforgalmának fejlesztése;

8. Magyarország és Románia közötti vasúti személyforgalom határátmenetének gyorsítása.

A másik határozatban a kormány a Budapest-Kolozsvár és a Budapest-Varsó nagysebességű vasútvonal részletes megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, az idei költségvetésben előirányzott összegből (ebben a kalapban 7,7 milliárd forint szerepel) 1 milliárd 190 millió forintot - mint fel nem használt pénzt - átcsoportosított a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ez a majdani BMW gyár) kialakításával összefüggő közúti, vasúti és közmű infrastruktúra fejlesztésekre.

Ugyancsak a két gyorsvasútra előirányzott összegből 170 milliót a Debrecen, Nagyvárad, Szeged, Szabadka és Pécs nagyvárosokat összekötő Déli vasút fejlesztési terv előkészítésére lehet felhasználni.

A két gyorsvasúttól elvett pénzt pótolni kell, mégpedig 2020-ban 630 millió, míg 2021-ben 730 forint erejéig.