A Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a kormány gazdaságvédelmi terve inkább korrekció, és az eredmények inkább az Orbán-kormány ellenére, sem mint ténykedése eredményeképpen jelentkeznek. A közgazdász a hetilapnak azt nyilatkozta, hogy minden olyan ígéret, miszerint a következő évtized végére megközelíthető számunkra az osztrák életszínvonal, valójában komolytalan.

A gazdaságvédelmi akcióterv egy politikai nyilatkozat, és ilyenkor mindig azt a kérdést kell feltenni, vajon mi a politikai motiváció - mondta Bod Péter Ákos. Hozzátéve: nem tudja megmondani az okát, hogy ha jelenleg - és tavaly is - a vártnál nagyobb a növekedés, akkor miért beszél kétféle módon a kormányzat; mert "egyrészt azt mondja, hogy sosem ment ilyen jól a gazdaság, a magyar modell működik, közben meg védelemről beszél".

Kapcsolódó

Az a közgazdász szerint Európa-szerte nyilvánvaló már, hogy a gazdasági növekedési ütemek az elmúlt 3-4 jó év után lassulni kezdtek, "ez az időszak lassan lezárul, és ilyen jó már biztosan nem lesz" - magyarázta, de a válság még egyáltalán nem biztos. Ahogy fogalmazott: az ütemesés még nem krízis. Ám azok a jól hangzó döntések, amelyekkel a kormány - kommunikációs szinten legalábbis - ellenáll e folyamatnak (csökkentett szociális hozzájárulási adó, nullaszázalékos reklámadó, ötszázalékos szálláshely-szolgáltatási áfa, lakossági állampapírt bevezetése stb.) valójában felszínkapirgatósok, mivel kis pénzekről szólnak.

"A nemzetgazdasági védelemhez ennél sokkal többre lenne szükség" - figyelmeztet Bod Péter Ákos, aki szerint nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2020-ra már nem számít akkora GDP-növekedésre, és nem kalkulál akkora állami bevétellel (ellenben magasabb inflációval számol), mint az a kormányzati várakozásban szerepel.

A magyar gazdaság helyzetét tekintve a közgazdász úgy látja, hogy bár a makrogazdasági adatok jónak tűnnek, azonban minden más, ami a fenntarthatósághoz tartozik kérdéses. Ennek egyik fő oka szerinte az, hogy még mindig életben van a 2008-as válságot követően kialakult válságdiskurzus. "A szabadpiac akkori tekintélyvesztését további centralizációra használják, amit Orbánék extrém szintre fejlesztettek. Mikromenedzselés folyik, az van, amit odafent kitalálnak" - mondta a szakember.

Úgy látja, hogy a rendszer most a valódi feladatok kidolgozása és megválaszolása helyett inkább a saját túlélési esélyeit próbálja maximalizálni. Azt már látni, hogy a korábbiaknál kevesebb uniós pénz érkezik az országba, a közgazdász szerint azonban annak kidolgozása éppen most zajlik, hogy a "nagy étvágyú NER-kedvezményezetteket" hogyan lehet majd "továbbra is etetni".