Orbán Viktor miniszterelnök igazán magasra emelte a lécet, amikor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette, hogy

„semmi túlzás nincs abban, amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben, mert a világban ehhez a feltételek meglettek”,

Kapcsolódó

ugyanis bár valóban Donald Trump győzött az amerikai elnökválasztáson, szeptemberben Budapest kivételével hazánk összes vármegyéjében csökkent a kiskereskedelmi fogyasztás. Méghozzá jelentős mértékben. 

A helyzeten az sem segít, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium az országos méretű visszaesést az árvízzel magyarázta. 

Hogy mire alapozza a miniszterelnök a reményeit, nem tudni

– fogalmazott lapunk érdeklődésére Bod Péter Ákos közgazdász, hozzátéve:

ha rossz az adat, annak mindig külső okai vannak, ha viszont jók a számok, akkor az a kormányzat saját bölcs intézkedésének az eredménye, de ez már a hazai politikai folklór része. 

Ugyanakkor a jegybank korábbi elnöke szerint olyan nagy meglepetés azért nem érhette a kormányzatot, a második és a harmadik negyedéves negatív GDP adat már ismert, és a következő három hónap is negatív előjelű. Bod Péter Ákos szerint a technikai recessziót nem lehet összefüggésbe hozni átmeneti, szezonális okokkal, mint amilyen például német autógyárak helyzete, vagy épp a dunai árvíz, ami hála Istennek, Magyarországot egyáltalán nem érintett olyan drámai mértékben, mint mondjuk Csehországot, Lengyelországot, vagy Ausztriát. 

Hangsúlyozta, a magyar fogyasztási forgalom gyengélkedése kapcsán nem csupán egy-két hónapról, hanem egy folyamatról kell beszélnünk, a társadalom 2023-as visszaesésből csak nagyon lassan tér magához, ami érthető, mert az akkori irdatlan infláció, az élelmiszer- és az energiaárak robbanásszerű növekedése megette a bérjövedelmeket, és különösen az alacsony jövedelmű családokat érintette drasztikusan.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi jelentéséből kiderül, hogy egyedül csak Budapesten növekedett a fogyasztás, ezt a közgazdász annyival árnyalta, hogy

a fővárosi forgalom nem jelentéktelen részét az ideérkező külföldi turistáknak köszönhetjük,

és ahol nincs folyamatos turizmus, ott csökken is a kiskereskedelem indexe. Szintén ronthat a magyarországi adatokon a határokon átívelő magyar vásárlóturizmus, ami leginkább a román és a szlovák határ mentén tapasztalható, de most már Ausztriába is átjárnak a magyarok az alacsonyabb árak miatt. Ez a sok kis részlet összességében azt eredményezi, hogy a magyar fogyasztási folyamatokban nem látszik erőteljes növekedés, legfeljebb a 2023-as szint helyreállítására tesznek kísérletet – magyarázta.

A szakértő leszögezte, a magyar gazdaság összteljesítményével van a gond, és

ha a magyar gazdasági teljesítmény nem húz, akkor a bérkiáramlás sem lehet jelentősen és tartósan nagyobb, mint a bázisidőszakban.

Miután az ipari teljesítmény csökken, mégpedig nagyon jelentősen, 4-5-6 százalékkal, akkor az iparági vezetőkkel, vagy HR-esekkel beszélgetve egészen más képet festenek le nekem, mint amit a KSH mutat a több mint tízszázalékos átlagbér-növekedésével – hangsúlyozta Bod Péter Ákos. A szolgáltatások esetében sem érezhető, hogy rengeteg pénzt költenének az emberek, pedig ott nincs ilyenfajta külső kitettség, hanem az a belső dinamikától függ. A közgazdász szerint ennek két magyarázata van:

  • egyfelől azért, mert valószínűleg nincs akkora bérnövekedés, mint amit az átlagstatisztika kimutat,
  • másrészt azért, mert a fogyasztói óvatosság, és a munkavállalói bizonytalanság szintje viszont valóban növekedett.

A vállalati felmérések, konjunktúra-jelentések azt mutatják, hogy cégvezetőknél nagy fokú a bizonytalanság, és ez nem tesz jót a beruházási tevékenységnek sem – tette hozzá. 

Mindezt a kormányzat is érzékeli, és mivel úgy számolnak, hogy nem érkezik elég bevétel a fogyasztás után, január elsejétől 4,1 százalékkal emelik a jövedéki adó mértékét. 

Kép: Economx.hu

Egészen ijesztő képet fest Magyarországról a kiskereskedelemről készült legfrissebb jelentés, a KSH szerint 

2024 szeptemberében a kiskereskedelem forgalmának volumene 1,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz mérten, viszont az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött a vásárlási hajlandóság.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyértelműen átmeneti jelenségről tájékoztatott, amelyet szerintük nagyrészt az árvíz, illetve annak kereskedelemre gyakorolt hatása okozott. 

Azonos folyamatok játszódtak le a hasonlóan súlyos, 2013-as árvíz idején is. Akkor a kiskereskedelmi forgalom éves változása az árvíz hónapjában 0,9 százalékkal esett vissza, majd azt követően már erős növekedést mutatott

– írták. 

Egészen pontosan 1567,7 milliárd forintot költöttek el a magyarok szeptemberben a boltokban,

ez szinte pont százmilliárd forinttal kevesebb, mint az augusztusi adat (1668 milliárd forint).

Az összes vármegyében csökkent a kiskereskedelmi fogalom, és nyilvánvaló módon olyan tájegységekben is, ahol nem volt árvíz.

Régiós szinten Észak-Magyarországon 148,5-ről 135,2 milliárdra (több mint 9 százalékkal), Észak-Alföldön 194,1-ről 179,5 milliárdra (több mint 7 százalékkal), míg Dél-Alföldön 177,2-ról 162,7 milliárdra (több mint 8 százalékkal) csökkent a kiskereskedelmi forgalom, viszonylag távol a dunai árvíztől.