A világszerte 19 516 felnőtt válaszadó megkérdezésével készült nemzetközi kutatás eredményei alapján az emberek közel kétharmada boldognak vallja magát. A boldogságot befolyásoló tényezők sorrendjében hazánkban sincs jelentős eltérés a világátlaghoz képest - az egészség, a család, a párkapcsolat a legfontosabb - de a magyarok több mint fele így is boldogtalan - írja az Ipsos Zrt. közleményében.
Az Ipsos közvélemény-kutató az elmúlt tíz évben immár hatodik alkalommal mérte fel 27 ország lakosainak boldogságérzetét. A kutatás szerint Magyarország és Spanyolország a két legkevésbé boldog európai nemzet, míg Hollandia világszinten is a pozitív végletet képviseli.
A kínaiak 93 százaléka boldog
A globális átlag azt mutatja, hogy tízből hat ember boldognak érzi magát a mindennapokban (63 százalék), amely alapján az elmúlt 14 hónapban nem történt jelentős változás, az országok sorrendje azonban jelentősen átrendeződött. A kutatás 6 ország esetén mért öt százalékpontnál nagyobb javulást, míg 12 ország esetén hasonló mértékű romlást az általános boldogság szintjében.
A legnagyobb mértékű pozitív irányú változás Kínában mérhető (11 százalékpontos növekedés, most 93 százalékuk vallotta magát boldognak), így a nemzet az első helyre került. Hasonló növekedésről tanúskodnak az orosz eredmények is, de az 58 százaléknyi boldog lakossal továbbra is elmaradnak a világátlagtól - írja az Ipsos.
Magyarország a legboldogtalanabbak között van
Peru, Chile és Mexikó jelentős visszalépést mutat a tavaly mért boldogságszinthez képest, ezzel a világ legboldogtalanabb nemzeti között említhetők, akárcsak Magyarország (a magyarok 55 százaléka vallotta magán boldogtalannak vagy nagyon boldogtalannak).
Világszinten mindössze a lakosság 6 százaléka mondja magát nagyon boldogtalannak, ez az érték Spanyolországban a legmagasabb (13 százalék), de Magyarország se marad le sokkal (11 százalék) - ennek köszönhetően hazánk a lista alsó negyedében található.
A lengyelek 68 százaléka boldog
A régiónkban mért országok közül Lengyelország büszkélkedhet a legtöbb boldog emberrel, a felnőtt lakosság 68 százaléka nevezte magát boldognak vagy nagyon boldognak. Magyarország tartósan a világátlag alatt szerepelt a 2011 decembere óta tartó időszakban, de a tavalyi 50 százalékos értékhez képest is jelentős romlás volt mérhető 2020-ban (5 százalékponttal 45 százalékra) - állapították meg a kutatók.
A boldogságot meghatározó tényezők közül a fiziológiai szükségletek teljesülésén túl a tartalmas, megfelelő irányba tartó élet, a társas kapcsolatok, valamint az anyagi biztonság is kiemelt helyet kap a világ polgárai életében.
A magyarok szerint inkább boldogít a pénz
A magyar eredmények alapjaiban nem mutatnak jelentős eltérést a világátlagtól, de jobban hiszünk benne, hogy a pénz boldogít (plusz 4 százalékpont a globális értékhez képest, a magyarok 44 százaléka szerint boldogabb lenne több pénzzel). Összességében a vagyon és a személyes anyagi helyzet fontossága átlag felett nőtt Magyarországon a tavalyi évhez képest, míg a barátok, az elismertség, a megbocsátás, illetve a sporthoz, szórakozáshoz való hozzáférés fontossága csökkent a mindennapi boldogság szempontjából - állapították meg az Ipsos kutatói.
A részteles eredmények itt érhetők el.