Különböző okokból, de jelenleg nem jönnek uniós pénzek Magyarországra - emlékeztet a 24.hu. A 2021-2027-es költségvetésből azért nem, mert még nem írták alá az ehhez szükséges partnerségi megállapodást, a helyreállítási alapból (Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz, RRF) pedig azért nem, mert Brüsszel nem hagyta jóvá a magyar felhasználási terveket.

Az agrárpénzekkel nincs ilyen gond, a közös agrárpolitika kialakításának csúszása miatt csak 2023-ban indulnak az új programok, 2021 és 2022 átmeneti év, így menetrendszerűen érkezik a pénz. A többi esetén azonban az a kérdés, mire jut az Európai Bizottsággal (EB) a magyar kormány. Az uniós pénzáram megegyezés esetén beindulhat mind a kohéziós alapok, mind az RRF esetében, de néhány hónap múlva ismét elakadhat a folyósítás, sőt pénzügyi szankciók miatt akár csökkenhet is Magyarország támogatási kerete.

Kapcsolódó

Ez történhet abban az esetben, ha a múlt héten elindított úgynevezett feltételességi eljárás végén olyan súlyosnak ítéli a helyzetet az EB, hogy pénzügyi szankció kiszabását javasolja, majd ezt az Európai Tanács is jóváhagyja. Teljesen új lehetőségről van szó, így még az uniós szakértők számára sem egyértelmű, hogy a szankció pontosan mely területekre, milyen pénzek megvonására terjedhet ki.

Közbeszerzések célkeresztben

Alapvetően a közbeszerzések által érintett területek jöhetnek szóba, ahol leginkább tetten érhető a korrupció, és ami szöges ellentétben áll az uniós költségvetés pénzügyi érdekével.

A hírportálnak brüsszeli szakértők azt mondták, nem várnak mindenre kiterjedő szankciókat, és olyan méretű büntetést sem, amitől fejre állna a magyar gazdaság. Aki egyáltalán vállalkozott jóslásra, inkább néhány százmillió eurós szankciót tart elképzelhetőnek, eurómilliárdok megvonásával nem számol a hónapokig tartó, több lépcsős ügymenet végén.