Az uniós jog értelmében a tagállamok - a letelepedés szabadsága elvének alkalmazása alóli kivételként - saját állampolgáraiknak tarthatják fenn azon tevékenységek gyakorlását, amelyek - akár csak időlegesen is - részt vesznek a közhatalom gyakorlásában.

A mai ítélet szerint a közjegyzői hivatás gyakorlására vonatkozóan a magyar jogban előírt állampolgársági feltétel a letelepedés szabadságának elve által tiltott, állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül. A bíróság megállapította: Magyarország megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezéseit.

Kapcsolódó

A pert Brüsszel indította

A keresetet az Európai Bizottság nyújtotta be Magyarország ellen.

Egy 2011. májusi ítéletében az Európai Bíróság (EB) már elmarasztalt több országot - Belgiumot, Franciaországot, Luxemburgot, Ausztriát, Németországot és Görögországot - a közjegyzői hivatás saját állampolgáraik számára történő fenntartása miatt, miután úgy ítélte meg, hogy e tagállamokban a közjegyzők nem vesznek részt a közhatalom gyakorlásában, így velük szemben az uniós jog szerint nem támasztható feltételként, hogy az adott tagállam állampolgárai legyenek. Majd ugyanezen év decemberében Hollandia vonatkozásában is megállapította a bíróság az uniós jog szabályainak a közjegyzők letelepedése ügyében történő megsértését. Ezt követően 2015 szeptemberében pedig Lettországot marasztalták el az uniós bírák ugyanezen ok miatt.

A Brüsszel még 2006-ban indította el a kötelezettségszegési eljárást tizenöt uniós tag, köztük Budapest ellen. A brüsszeli bizottság a keresetet a bíróságon végül 2015. július 20-án adta be a közjegyzői hivatás gyakorlásának állampolgársági feltételhez kötése miatt, ugyanis a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény szerint közjegyzővé csak magyar állampolgár nevezhető ki.

Magyarországon jelenleg 316 közjegyző működik (2004-ben 283, 2005-ben 304, 2006-2008-ig 313, 2008-ban 314, 2014-ig 315 volt a számuk), valamint mintegy 350 közjegyző-helyettes és körülbelül 160 közjegyzőjelölt is tevékenykedik.

A bizottság arra kérte a bíróságot, állapítsa meg, hogy Magyarország, mivel a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági követelménynek rendelte alá, nem teljesítette a Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkéből eredő kötelezettségeit; valamint kötelezze a Magyarországot a költségek viselésére.

Alapos volt a bíróság

A ma meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy mivel a Magyarországon működő közjegyzők főtevékenységként különböző szolgáltatások díjazás ellenében történő nyújtását végzik, így rájuk főszabály szerint alkalmazni kell a letelepedés szabadságának az elvét. Azt is vizsgálták, hogy a közjegyzők így vesznek-e részt a közhatalom gyakorlásában, hogy érvényes legyen a korlátozás, a válasz: nem. Ugyanezen okból Csehország ellen is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az Európai Bíróság előtt.

A bíróság azt is megállapította, hogy a magyar közjegyzőknek a fizetési meghagyások kibocsátásával kapcsolatos hatásköre, amely kizárólag a hitelező és az adós egybehangzó akaratán alapul, és az egyetértésük hiányában a követelés tárgyát illetően a bíróság rendelkezik hatáskörrel, nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételt. Ugyanez igaz a közjegyzőknek a fizetési meghagyások végrehajtásának elrendelése terén meglévő jogkörére is.
Hasonlóképpen a hagyatéki ügyeknél a közjegyző csak akkor adhatja át teljes hatállyal a hagyatékot, ha az örökösök között nincs vita, másrészt, vita esetén ideiglenes hatállyal kell átadnia a hagyatékot, mivel a vitában a bíróság dönt, hagyatéki per keretében. Mivel a közjegyző ily módon az örökléssel kapcsolatban rá bízott feladatokat konszenzusos alapon, és - a felek közti vita hiányában - a bíróság hatáskörét nem érintve végzi, e feladatokat önmagukban nem lehet a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételnek minősíteni.

A magyar közjegyzőkre bízott hitelesítési tevékenység az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó okiratok vagy az olyan megállapodások hitelesítését foglalja magában, amelyekben a felek szabadon egyeztek meg. A közjegyző közreműködése tehát a felek előzetes beleegyezését vagy akarategységét feltételezi. Mindez pedig - hasonlóan a közokiratok végrehajthatósága elrendelésével kapcsolatos közjegyzői jogkörökhöz - nem jelent a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételt.

A közjegyzők olyan egyéb jogköreivel kapcsolatban, mint például a bejegyzett élettársi kapcsolatok megszüntetése, az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítása, az előzetes bizonyításban vagy az igazságügyi szakértő kirendelésével kapcsolatos eljárásban való közreműködés, a bíróság úgy találta, hogy e tevékenységek sem tekinthetők a közhatalom gyakorlásában való közvetlen részvételnek.

Mivel a magyarországi közjegyzőknek egyik vizsgált tevékenysége sem jár együtt a közhatalom gyakorlásával, ezért a magyar jog által szabályozott közjegyzői hivatáshoz való hozzáférésnél nem alkalmazható állampolgársági feltétel - olvasható a friss döntésben.