Az Európai Bizottság közzé tette a tavaszi makrogazdasági előrejelzését, amelyben - ahogy az várható volt - jelentős, negatív irányban tett korrekciók szerepelnek. Az EU teljes gazdasága ennek értelmében a várakozások szerint 2020-ban 7,5 százalékkal csökken, 2021-ben pedig megközelítőleg 6 százalékkal tud majd bővülni.

Magyarország esetében a bizottság szakértői erre az évre 7 százalékos zuhanással számolnak, amit 2021-ben 6 százalékos növekedéssel kompenzálhat a hazai gazdaság. Az idei 7 százalékos visszaesés mértéke meghaladja a 2008-09-es pénzügyi válság miatt, 2009-ben tapasztalt recessziót, amikor is a magyar bruttó hazai termék (GDP) 6,3 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó

Érdemes megjegyezni, hogy a kedden kiadott konvergenciaprogramban a magyar kormány idénre 3 százalékos visszeséssel számol idén, jövőre pedig 4,8 százalékos növekedéssel. Ezt 2022-től a 4 százalék fölötti GDP-bővülés követheti a magyar kormány számításai szerint.

Az Európai Bizottság prognózisa megjegyzi, hogy a magyar gazdaság már a koronavírus-járvány előtt is lassuló pályán volt a megelőző évek kiemelkedő növekedését követően. A 2020-as gazdasági telesítmény viszont most már a vírus egészségügyi hatásától, a gazdaság szektorális specifikációjától és a gazdaságpolitikai válaszoktól függnek.

Kevéskének tűnnek a kormányzati intézkedések

Az elemzés megállapítja, hogy a hivatalosan is visszaigazolt fertőzés mérsékelt maradt ezidáig, viszont a vírus terjedésének megakadályozására tett intézkedések a szolgáltató szektor bizonyos részeit igen jelentősen érintette, ezek között is legjelentősebben a szolgáltatói ágazat exportjának felét adó turizmust és a szállítási ágazatot.

Bár a gyáriparra és az építőiparra gyakorolt negatív hatása a vírusnak eddig még mérsékelt volt, azonban a nemzetközi recesszió különösen keményen érintheti a gyártást például az autóipar meglehetősen domináns szerepe miatt a magyar gazdaságban.

A bizottság megjegyzi, hogy az első kormányzati intézkedések főleg a likviditás megőrzésére fókuszáltak - beleértve a 2020. év végéig érvényben lévő hiteltörlesztési moratóriumot -, de az átfogó költségvetési intézkedések eddig visszafogottak voltak.

A munkanélküliség 7 százalékra ugorhat

Az Európai Bizottság - más elemzésekkel összhangban - azzal számol, hogy a gazdasági aktivitás fokozatos fellendülése az év második felében várható, amikorra a korlátozó intézkedéseket várhatóan fokozatosan feloldják. A brüsszeli elemzők továbbá a munkankélküliség jelentős megugrásával számolnak, a vállalatoknak ajánlott likviditási és átmeneti munkahelyvédelmi intézkedés pedig várhatóan csak korlátozott védelmet nyújt majd a válság hatásai ellen. Idén a munkanélküliség a tavalyi 3,4 százalékról 7 százalékra ugorhat fel, ami 2021-ben 6,1 százalékra mérséklődhet. A foglalkoztatás idén 3,8 százalékos visszaesést mutathat, ami 2021-ben 1,1 százalékos növekedésre válthat.

Mindezek következtében a bizottság várakozásai szerint a háztartások fogyasztása is hirtelen bezuhan (idén 6 százalékkal), a visszaeső kereslet és a nagyfokú bizonytalanság következtében pedig a magánberuházások is csökkenni fognak. A kereskedelmi mérleg javulhat az importált tartós fogyasztási cikkek és tőkejavak iránti kereslet visszaesése és a csökkenő energiaárak miatt, így a folyó fizetési mérleg is ismét szufficites lehet a 2019-es enyhe deficit után.

Mi jöhet ez után?

A magyar gazdaság 6 százalékos növekedést produkálhat 2021-ben, de a gadzasági kibocsátás a 2019-es szint alatt maradhat, főleg a külső kereslet és a turizmus fokozatos magához térése, illetve a belföldi gazdaságban adódó nehézségek következtében. Utóbbin a bizottság elemzői azt értik, hogy a magas a munkanélküliség és a háztartások korlátozott jövedelemtámogatása késlelteni fogja a fogyasztás fellendülését, az ingatlanprojektekben pedig késleltetetten jelenik meg a csökkenő ingatlanárak hatása.

A bizottság elemzői megjegyzik, hogy a 2020-as visszaesést lehetne mérsékelni markánsabb költségvetési támogatással, ami a 2021-es fellendülést is erősítené. Ugyanakkor egy esetleges csődhullám szintén rányomhatja a gadazsági fellendülésre a bélyegét, miután korlátozná a munkahelyteremtést és a hitelezést.

Az inflációval kapcsolatban az elemzés megjegyzi, hogy a 2020 januárjában 4,7 százalékra megugró ütemet a recesszió lassíthatja, ám ezt a hatást tompítja a magyar fizetőeszköz gyengülése, illetve az ellátás szűk keresztmetszetének hatása az élelmiszerárakra. Ezek alapján az Európai Bizottság idén 3, jövőre 2,7 százalékos inflációval számol.

Megugrik a hiány, de nem az ösztönzések miatt

Az Európai Bizottság várakozásai miatt a magyar államháztartási hiány idén várhatóan 5,2 százalékra fog ugrani, ami főleg a válság miatt kieső adóbevételeknek köszönhető. Az eddig bejelentett és végre is hajtott, a koronavírus-válság hatásának enyhítését célzó költségvetési intézkedések a GDP 1 százalékát teszik ki (szemben a kormány által beharangozott 18-22 százalékos GDP-aránnyal). Ezeket kormány költségvetési átcsoportosításokból és a GDP 0,25 százalékára rúgó új adók kivetéséből (bankokra és kiskereskedelmi szektorra kivetett sarcok) finanszírozta. Emellett további intézkedések is várhatók a gazdasági fellendülés támogatására, amelyeket a további költségvetési átcsoportosításból tervez a magyar kormány, ám ezek részelteivel még adósak. További költségvetési kiadást növelő tényező lehet még az emelkedő munkanélküli kiadások, illetve a demográfiai program növekvő költségei.

A hiány 2021-ben 4 százalékra mérséklődhet a makrogazdasági környezet javulásának köszönhetően, illetve mérsékelt kiadásnövekedést is feltételezve.

Az államadósság csökkenése is megáll, a tavalyi 66,3 százalékról idén a GDP 75 százalékára ugorhat, majd 2021-ben 73,5 százalékra mérséklődhet.