A fizetős parkolási övezetek Budapesten a kétezres években kezdtek burjánzani, és fokozatosan terjedtek ki egyre több kerületre, mígnem manapság a főváros egy nagy parkolási pénzszivattyúvá változott.

Kép: BKK

Csakugyan a helyben lakók érdeke az első?

A helyben lakók eleinte üdvözölték a forgalomszabályozás új módszerét, hiszen 

PÁR EZER FORINTOS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉRT MÉG HIHETŐNEK TŰNT, HOGY A FIZETŐS PARKOLÁSI ÖVEZETEK BEVEZETÉSE AZ Ő ÉRDEKEIKET SZOLGÁLTA. 

A kommunikáció abban az időszakban forgalomcsökkentési és igazságossági szempontokról szólt.

  • Forgalomcsökkentés: a parkolási díjak bevezetésével az önkormányzatok a gépjárműforgalmat kívánták mérsékelni, azt remélve, hogy csökkenhet a környezeti terhelés és javulhat az ott lakók életminősége.
  • Parkolóhelyek igazságosabb elosztása: a fizetős rendszerrel biztosítani kívánták, hogy a helyi lakosok könnyebben találjanak parkolóhelyet, mivel azt feltételezték, hogy a díjak révén csökkenhet a hosszú távú indokolatlan parkolás.

Ez a sarc lesz a végső?

2025-re azonban mintha mindez radikálisan megváltozott volna. 

EGYES FŐVÁROSI KERÜLETEK EGYMÁSSAL VERSENGVE JELENTIK BE A LAKOSSÁGI DÍJAK EMELÉSÉT:

  • Hegyvidék új polgármestere, Kovács Gergely közösségi oldalán tette közzé a saját szóhasználatával „brutálisnak” minősített drágulást.
  • A ferencvárosi parkolást üzemeltető cég pedig levélben értesítette a parkolási engedéllyel rendelkező lakosokat arról, hogy a korább díj tízszeresére emelkedik az éves tarifa.

Utóbbi érdekes módon ismét azzal kecsegteti a helyi lakosokat, hogy jól járnak:

arra számítunk, hogy a kiváltott engedélyek és ennek következtében az utcán parkoló autók száma csökkenni fog, mivel aki rendelkezik saját parkolóhellyel, vagy ténylegesen nem használja az autóját, nem fogja kiváltani az engedélyt.

A XII. kerületi vezető, a Kétfarkú Kutya Párt társelnöke is hasonlóan fogalmaz, szerinte jelenleg jóval több ingyenes parkolási engedélyt kapnak a lakók, mint amennyi parkolóhely van a kerületben, ezért az új parkolási rendelet célja az, hogy lehessen parkolni.

Vannak lakossági kétségek a szakértelemmel kapcsolatban

A kerületiek sokasága mégis szkeptikus, és a polgármester bejelentését – miszerint több ezer szakértő bevonásával elemezte a novemberi testületi ülés előterjesztését – így kommentálják:

Milyen több ezer szakértő? Ez valami vitcz uram?? Miből fizeti ezeket a szakértőket?? Nincs több kérdésem.
Parkolási sarc! Havi 2000 forint? Csaknem 67 forint naponta??? Ki bírja ezt kifizetni ebben a kerületben???
Ma este végigsétáltam 4-5 utcát éjfél tájban, és minimum 30 szabad parkolóhelyet láttam (...) Ezek szerint az itt lakóknak van hely bőven, vagyis nem az itt élőket kellene sarcolni.
Reggel 8-tól este 10-ig érvényes 600 Ft/órás parkolási díjövezet a XII. kerületben. Kép: Sánta András, Economx

A példa ragadós, a pénz a kerületeket gazdagítja

Terézvárosban, Erzsébetvárosban, Józsefvárosban is többet kell fizetniük a helyi autósoknak, mert jelentősen csökkennek a kerületi lakosok kedvezményei, miközben mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy a díjemelések a parkolóhelyek igazságosabb elosztását és a közterületek fenntarthatóbb használatát célozzák. Csakhogy a parkolási díjak nem az állami költségvetésbe kerülnek, hanem az önkormányzati bevételek részét képezik.

EZEKKEL A FORRÁSOKKAL AZ ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁT DÖNTÉSI KÖRÜKBEN GAZDÁLKODHATNAK.

Az autós érdekvédelem kiakadt

A Magyar Autóklub nemrég állásfoglalást tett közzé, amelyben úgy általában mond véleményt a főváros parkolási rendszeréről. Ebben emlékeztetnek régi álláspontjukra is, miszerint 

„SAJNOS A FŐVÁROS A SZEMÉLYGÉPJÁRMŰVEK KÖZLEKEDÉSÉRE, A PARKOLÁS, A GÉPJÁRMŰTÁROLÁS KEZELÉSÉRE NEM RENDELKEZIK MEGVITATOTT ÉS ELFOGADOTT STRATÉGIÁVAL, 

egyetlen eszköze a tiltás, a kiszorítás, és a hangoztatott „zöld” célokat sokszor „lábon lőve”, határozottan intézkedik, jórészt a zöld és kerékpáros lobbi nyomására.” Azt is írják, hogy 

az érzékelhető és a célszerűtlen, káros folyamatokat tetézi az elsősorban a kerületek által kijelölt, lakossági parkolási engedélyhez kötött várakozóhelyek szaporodásának tendenciája, aminek tovább terjedése a város működőképességére nézve beláthatatlan következményekkel járhat, és ami a hatályos jogszabályok előírásaival egyértelműen ellentétes, de legalább is aggályos (a 20/1984. /XII. 21./ KM rendelet Műszaki Szabályzat 35.8. pont).

Leszögezik továbbá, hogy 

A MAGYAR AUTÓKLUB ELLENZI A GÉPKOCSIHASZNÁLÓKRA KIVETETT TÚLZOTT TERHEKET, 

azonban a parkolás működésében az észszerű kereslet-kínálati viszonyok megteremtését célzó és ezt nem meghaladó díjszintet elfogadja.

Százmilliós nagyságrendű plusz sarc

A pontos adatok hiányában nehéz megállapítani, hogy hány személygépkocsi van lakossági tulajdonban például Budapest XII. kerületében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es adatai alapján annyi tudható, hogy a fővárosban akkoriban összesen 573 264 személygépkocsi volt a nyilvántartásban.  

Akkor a Hegyvidék lakossága mintegy 60 ezer fő volt, és ha azt feltételezzük, hogy a gépkocsik eloszlása arányos a lakossággal, akkor a XII. kerületben körülbelül 19 500 személygépkocsi lehetett. Csakhogy ez egy becsült érték – méghozzá vélhetően alulbecsült –, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy nem a teljes helyi gépkocsiállomány van bejelentve a parkolási övezeteken belül.

Ha azonban megengedően azt feltételezzük, hogy a kerületi autótulajdonosok harmadának fizetős zónában van a bejelentett lakcíme, akkor 6 500 érintettről és fejenként 30 ezer forintos plusz befizetésről beszélünk, ami idén 195 millió forinttal gazdagítja a budai kerület kasszáját.

Kapcsolódó