Immár csaknem három éve húzódik egy fontos elszámolási vita Magyarország statisztikai hatóságai és az EU statisztikai hivatala, az Európai Bizottság főigazgatóságaként működő, luxembourgi székhelyű Eurostat között.

Az Eurostat állítása szerint az Exim-csoport működése szerves része az állam gazdálkodásnak, így a két állami cég (Magyar Export-Import Bank Zrt. - Eximbank, és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. - Mehib) adósságát be kell számítani az államadósságba. Az Eurostat szerint a KSH-nak az államháztartáson belül kellene sorolnia a bankot, mivel az nem tekinthető az államtól független, autonóm intézménynek, inkább úgynevezett "foglyul ejtett pénzügyi intézmény", amely gyakorlatilag az államháztartás része.

Az EU statisztikai hivatala egy új, speciális intézményi kategóriába, a zártkörű (captive) pénzügyi közvetítők közé javasolta besorolni az Eximbankot. Ez a kategória a nemzeti számlák statisztikai módszertanának megújítása során (ESA 2010) jött létre a pénzügyi vállalatok szektorában és azokat a pénzügyi szervezeteket tartalmazza, amelyek nem végeznek pénzügyi közvetítő tevékenységet, nem a nyilvánossággal állnak pénzügyi kapcsolatban, hanem szűk körben, jellemzően a tulajdonostól, vagy vállalatcsoporton belülről szerzett forrásokat fektetnek be, helyeznek ki speciális céllal illetve a piacon gyűjtött forrásokat adják tovább a vállalatcsoport tagjainak. Az ide sorolt pénzügyi szervezetek - jellemzően vagyonkezelők (holdingok) és speciális, például forrásgyűjtési célú vállalatok (SCV-k) - a tulajdonosaik "foglyai", így intézményi önállóságuk megkérdőjelezhető.

A KSH és az MNB szerint azonban az Eximbank nem felel meg e kritériumoknak, ugyanis tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi és széles körben, a piacon helyezi ki azokat. Véleményük szerint az Eurostat nem az ESA 2010 szabályaival összhangban hoz döntést egyes szervezetek kormányzati szektorba sorolásáról, ami bizonytalanságot visz a statisztikai módszertanba és megbontja a nemzeti számlák körébe tartozó statisztikák összhangját.

Amennyiben az Eximbank ügyleteit az államháztartás részének kell tekinteni, az egy csapásra akár 572 milliárd forinttal, a GDP mintegy 2 százalékával dobhatja meg az államadósságot, ami azt is jelenti, hogy az elmúlt évek adósságcsökkenésnek egy jelentős része eltűnik. (Ha azonban ez megtörténne, vélhetően nem indítana meg heves piaci reakciókat).

Az Eurostat először 2016 áprilisában fenntartásokkal látta el a magyar költségvetési adatokat és azóta még kétszer fenn is tartotta a korlátozó záradékot.

A Portfolio információ szerint az ügyben a magyar hatóságok egy évvel ezelőtt a CMFB-hez (Committee on Monetary, Financial and Balance of Payments Statistics) fordultak egy állásfoglalás érdekében. Ez a bizottság olyan tanácsadó testület, amely segítséget nyújt a tagállamoknak, az Európai Bizottságnak és az Európai Központi Banknak statisztikai, pénzügyi elszámolási kérdésekben. A CMFB 2016 őszén létrehozott a kérdés vizsgálatára egy munkacsoportot, amely végül a magyar álláspontot támasztotta alá, vagyis az Eximbank különálló állami pénzügyi vállalat, de nem foglyul ejtett pénzügyi intézmény.

Érveik szerint az Eximbank olyan intézmény, amely

  • rendelkezik döntéshozói autonómiával és eszközöket valamint kötelezettségeket birtokol saját jogon,
  • önálló gazdasági döntéseket hoz,
  • belföldi intézményi szereplő,
  • kizárható a nem piaci szolgáltató jellemző is, mivel betölti a pénzügyi közvetítő szerepét.

A munkacsoport elkészítette jelentését, azonban a CMFB még nem tűzte a napirendjére - írta a portál.

Emellett egy általános érvényű ajánlást is megfogalmaztak, amelyben javasolják, hogy az Eurostat és az ECB kezdjen felülvizsgálatba az export-import ügyleteket finanszírozó üzleti vállalkozások statisztikai besorolásáról.

A portál megkereste az ügyben az Eurostatot is, ahol annyit közöltek: "kérjük, vegyék figyelembe, hogy a CMFB egy tanácsadó testület és az Eurostat már tavaly publikálta az ügyről kialakított véleményét" - azaz az ügynek valószínűleg még nincs vége.

(Címlapfotó: MTVA)