Már hellyel-közzel látszik, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) megfelezése 2021-ben 17 milliárd forintos bevételkiesést jelent a fővárosnak, hiszen a március 15-i első előlegbefizetés már egzakt adatokat tükröz, ebből meg lehet becsülni a szeptember közepi értéket. Körülbelül május végén - a cégek hipa-bevallásait követően - fogjuk teljes pontossággal látni, hogy mire lehet számítani a bevételek tekintetében. Ám ez még nem ad arra választ, hogy mi fog történni a likviditással - magyarázta lapunknak Kiss Ambrus.

Úgy számoltunk: a főváros működési bevételeinek 62 százalékát kitevő hipa-ból a teljes évben 139 milliárd forint folyhat be a Fővárosi Önkormányzathoz - ha ebből, a kormány egyoldalú döntésének köszönhetően nem teljesül 17 milliárd, akkor az összeg csak 122 milliárd lesz, ami azt jelenti, hogy minimum egyhavi finanszírozáshoz szükséges pénz fog hiányozni. Ebből adódik, hogy az idei költségvetés november végéig  áll meg a lábán, az év utolsó hónapjának forrásai pedig már nem látszanak - tette hozzá.

Kapcsolódó

A járvány miatt újabb tartalékokhoz kell nyúlni 

Komoly bizonytalansági tényező a közösségi közlekedés jegyár-bevételeinek jelentős kiesése. A BKK mostani prognózisai szerint a tavalyi 23 milliárd forint után, idén 19-25 milliárd forint közötti jegyárbevétel-kiesésre kell számítani a pandémia, illetve az otthoni munkavégzés elterjedése miatt. Azért ekkora a szórás, mert a pontos mértékre jelenleg csak közelítő becslések vannak. Az azonban biztos, hogy a közösségi közlekedésnek pluszforrást kell adni, hiszen a jegyár-bevételeket pótolni kell, 

A költségvetés teljes rendkívüli tartaléka 15 milliárd forint, ehhez képest ez a 19-25 milliárdos összeg "ijesztően" néz ki. Nyilván a közösségi közlekedés azért igyekszik minden forrást megtakarítani, amely áttolható a következő évekre, ezért nem feltétlenül a teljes évi árbevétel-kiesést kellene visszapótolni.

Szintén bizonytalanságot okozó tétel a megnövekedett működési költségek kompenzálása a főváros intézményeinél, cégeinél. Pluszforrásra lesz szüksége a kulturális intézményeknek, hiszen a több hónapos bezárás során elestek a bevételtől, és az idősotthonok is támogatásra szorulnak majd az élelmiszerárak emelkedése miatt.

Ezeket a tételeket augusztus elején vesszük számba a július 30-i tényadatok alapján és augusztus végén egy új költségvetést terjesztünk be a közgyűlés elé. Ezzel megpróbáljuk tisztába tenni, hogy tartható-e a város működtetése, avagy sem. Nagy kérdés, hogy a hipa-elvonásból eredő kiesést hogyan lehet megspórolni, számomra úgy tűnik ez nem lesz "kimozogható" tétel - értékelt a főpolgármester-helyettes. 

Bérfeszültség az önkormányzati cégeknél

A fővárosi közszolgáltató cégeknél - egyebek közt a BKV-nál, az FKF-nél és a Főkertnél - működő szakszervezetek által létrehozott bérszövetség legalább 5 százalék körüli bérfejlesztésre tartana igényt, hogy a fizetések reálértéken maradjanak a növekvő inflációs nyomás miatt. (A BKV-s érdekképviseletek februárban a sztrájkot is megpedzegették, ez most hivatalosan nincs napirenden.) Kiss Ambrus szerint a fővárosi büdzsére tekintve semmilyen bérfejlesztésre nincs lehetőség, hiszen egy újabb 6-8 milliárd forint körüli kiadás csak előbbre hozná a csődöt.

Ennek ellenére maximálisan egyetért azzal a szakszervezeti követeléssel, hogy válság ideje alatt reálbércsökkenést nem szabad okozni a dolgozóknak. Hogy lesz-e sztrájk vagy sem, jelentősen függ attól, hogy a tárgyalások miként alakulnak az elkövetkező hetekben. Úgy látja azonban, hogy a fővárosi cégek nem fognak kilógni a sorból, hiszen eddig az állam sem tudott bérfejlesztésre nullánál nagyobb ajánlatot tenni a közszolgáltatási szektorban. Eközben mégiscsak tudna hiánnyal gazdálkodni, amelyet az önkormányzat nem engedhet meg magának.

Nem fáj a teraszdíjak kiesése

Budapestnek relatíve kevés bevétele származik a közterülethasználati díjakból (teraszdíj), illetve az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérleti díjából. A főpolgármester-helyettes nem kívánja a kormány szemére vetni, hanem inkább érti, és a Fővárosi Önkormányzat szempontjából elfogadja a központilag elrendelt közterülethasználati-, és bérletidíj-kedvezményeket. Azért is, mivel már februárban döntött a főváros arról, hogy egész évre maximális kedvezményt ad a teraszhasználati díjakból.

Azok a vállalkozások, amelyek a csőd határán billegnek, de küzdenek a túlélésért, egyértelműen rászorulnak a segítségre, annak ellenére is, hogy ez a városnak rövidtávon bevételkiesést jelent. Hosszabb távon azonban már nyereség, ha egy vállalkozás működőképes marad és jövőre, vagy akár két év múlva is hozzá tud járulni a közös teherviseléshez, míg egy bezárásra kényszerülő cég már rövid távon sem tudna bérleti díjat fizetni - hangsúlyozta.

Jelentős elvonás már a hipa felezése előtt is történt

Drasztikusan növekedett 2020 közepén a Magyar Államkincstár felé befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke a fővárosban - emlékeztetett Kiss Ambrus. A Tarlós-érában ez egy fix összeg volt, jelenleg viszont már egy képlet alapján számolják ki. A hozzájárulás mértéke 2018-ban 5 milliárd forint volt, 2019-ben 10 milliárdot tett ki, míg 2021-ben felment közel 32 milliárd forintra. Ennek köszönhetően a Fővárosi Önkormányzat nettó befizetőjévé vált a költségvetésnek, mivel kevesebb normatívát kap kötelező feladatai ellátására, mint amennyit be kell fizetnie szolidaritási hozzájárulás címén. Például hajléktalanellátásra, idősotthonok, múzeumok, könyvtárak fenntartására, gyermekétkeztetés és közösségi közlekedésre, összesen mintegy 6 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap az államtól, mint amennyit a központi büdzséhez utalnia kell. 

A fővárosnál úgy kalkulálnak, hogy a hipa-csökkentéssel és a szolidaritási hozzájárulás emelésével összesen kéthavi működési költséget vontak el Budapesttől, éppen ezért a kormány részéről szabadon választhatónak vélik, hogy a hipa- kompenzációjával, vagy a szolidaritási hozzájárulás felfüggesztésével akarja-e megoldani a kialakult helyzetet. A kétszer egyhavi pénznek legalább a fele elegendő lenne arra, hogy a város biztosan működőképes legyen 2021-ben. 

(A gépjárműadó elvonása és a parkolási díj felfüggesztése a kerületi önkormányzatok számára jelent bevételkiesést.)

Nincsen hová hátrálni ebben a történetben 

A működés vonatkozásában a fővárosnak nem lehet éven túli folyószámlahitele, ezért abban a pillanatban, hogy az éves bevételek nem kompenzálják ki a hitelt, akkor technikai értelemben beáll a csődhelyzet. 

Ezt az utat még nem próbálta ki senki és nem szeretnénk mi sem.

Jelen kilátások szerint év végére ténylegesen az történne, hogy a főváros nem tudna utalni a cégeinek, intézményeinek a havi működéshez szükséges forrásokat. Ezért reménykedünk abban, hogy a kormány megérti, hogy az adóelvonás lehet, hogy politikailag "jó viccnek" tűnik, ám semmilyen gazdasági racionalitása nincsen - figyelmeztetett Kiss.

Ha pedig egy ekkora méretű város fizetésképtelenné válik, az akár a hitelminősítőknek is szemet szúrhat, márpedig a magyar államháztartás egyáltalán nincs olyan rossz helyzetben, hogy ezen ne tudna segíteni. (Friss hír, hogy a horvátországi földrengés miatt megrongálódott templomra és iskolára közel 10 milliárd forintot biztosít a kabinet. - a szerk.)

Az iparűzési adó-elvonások miatt egyeztettünk a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium illetve a Miniszterelnökség államtitkáraival, ők ismerik a főváros számlakivonatát, és a cash flow tervezett alakulását - innentől kezdve tudhatják, hogy a felelősség náluk van - szögezte le.

A kormányzati forráselvonások miatt a főváros folyamatosan spórolásra kényszerül, így:

  • jelenleg  is zajlik a nagy fővárosi cégek összevonása, amellyel csökkenthetők a működési költségek, 
  • forrásokat vontak ki a közszolgáltatások területéről, ezért hatékonyságjavítással próbálják megközelíteni a korábbi szolgáltatási színvonalat, (A forráskivonás mértékéről nincs adata a fővárosnak, mivel a közszolgáltatási szerződések kereteit csökkentették, de ezzel együtt cégeket vonnak össze, így a tavalyi és az idei év nem összehasonlítható.)
  • megszűnt, pontosabban a feladatok szétterítésével más intézményekbe olvadt be a Mozaik Gazdasági Szervezet, valamint a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága,

A politikus szerint azonban itt el is érkeztek egy vörös vonalhoz. A megtakarítások következő lépése az lehetne, hogy az önkormányzat embereket bocsásson el a cégektől, az intézményektől, és a hivataltól. A főváros azonban válság idején csoportos létszámleépítést nem akar és nem fog kezdeményezni. Ez egy merev, de vállalhatónak látszó szabály.