Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2019-es összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés. A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 266 milliárd forintban, kiadásait pedig 380 milliárd forintban állapította meg, így a hiány 114 milliárd forint. A hiányt három forrásból fedezik: 25,3 milliárdot az előző évek maradványaiból, 66,7 milliárd forintot új hitelek felvételéből, további 27,9 milliárdot pedig a meglévő befektetések értékesítéséből teremtenek elő. Pedig a főváros adja magyar GDP bő negyven százalékát, ezzel párhuzamosan Budapest elvesztette közintézményeit, cégeit, bevételeit és gazdasági önállóságát.

"Ne mosolyogjanak, mert sírás lesz a vége! Ne orbánozzanak itt nekem állandóan. Nálam többet senki nem tudna kiharcolni. Betojt emberek örökös orbánozásából elegem van. Ostoba kritikákat tettek. Ennél sokkal többet vártam önöktől" - így kommentálta a gigantikus hiánnyal elfogadott budapesti költségvetést Tarlós István főpolgármester. Óriási adósságot görget maga előtt Budapest: a 2018-as költségvetést is 131 milliárd forintos hiánnyal fogadták el, amit például 75 milliárd forintos hitellel tömtek be.

A Világgazdaság cikke szerint jelentős többletkiadással jár a 3-as metró pótlása, és a korábbi 5-ről 10 milliárd forintra nő a főváros által fizetendő szolidaritási adó. A kiadásokat részben ellensúlyozza az iparűzési adó 15,7 milliárd forintos többlete, ám még ez is kevés a működési bevételek és kiadások kiegyensúlyozásához - ezért van szükség 25 milliárd forintnyi pénzmaradvány felhasználására.

A helyzet még ennél is rosszabb lehet az ellenzék szerint

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Budapest idei költségvetése azt mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "továbbra is lélegeztetőgépen tartja a fővárost, és kénye-kedve szerint vagy elzárja az oxigéncsapot vagy megnyitja". Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője szerint a város képtelenné vált önálló fejlesztések megvalósítására, a beruházásoknál kizárólag állami forrásokra számíthat. "A 66 milliárd forintos hitelfelvétellel megdőlt a főpolgármester azon korábbi állítása, amely szerint Budapestnek nincs adóssága" - fogalmazott a politikus. Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) is arról beszélt, hogy sokkal nagyobb a baj, mint ahogy Tarlós István megpróbálja kozmetikázni. Ellenzéki politikusok szerint a város évente 25 milliárd forinttal adósodik el, idei hiánya pedig már bevételei 67 százalékát teszi ki.

Fővárosi vagy állami segítség nélkül nem tud elfogadható béremelést adni a BKV sem. A munkavállalók két számjegyű emelést szeretnének, ehhez legalább 7-10 milliárd forint plusz forrás szükséges a közlekedési vállalatnak. Bolla Tibor elnök-vezérigazgató is megígérte: szükség van a bérfejlesztésre, lesz is emelés. A BKV első embere is feltűnt a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a költségvetés elfogadása után meg is kérdeztük, hogy mire számíthatnak a társaság dolgozói, de Bolla Tibor nem akart nyilatkozni.

A budapesti fejlesztésekről amúgy már a tavaly novemberben megalakult fővárosi közfejlesztési tanács dönt. A 10 tagú testületben 5-5 tag lesz a kormány és a főváros képviseletében. Itt például közösen áttekintik a főváros költségvetésének bevételi szerkezetét és az arra alapvető hatással bíró forrásmegosztási szabályokat, és megvizsgálják a módosítások célszerűségét és lehetőségét. Emellett a következő mintegy másfél évben a főváros felülvizsgálja a kizárólagos tulajdonában lévő cégportfóliót, egyszerűsíti azt, ennek részeként pedig egyszerűsíti, illetve adott esetben szintén megszünteti a BKK-t.