A 2010-es kormányváltás után nagy csinnadrattával meghirdetett pálinka-szabadságharc, - amelynek köszönhetően nem kellett jövedéki adót fizetni a magánfőzésben vagy bérfőzésben előállított pálinka után 50 literig - elbukott. Ez azonban egyáltalán nem baj a költségvetés szempontjából.
Csak a bérfőzésből 7,92 milliárd forint folyt be a költségvetésbe 2015-ben, amely több nagyságrenddel magasabb, mint a 2014-es 16,9 millió forint - tudta meg a Napi.hu a NAV-tól. A növekedés mögött az áll, hogy 2015 januárjától már 167 ezer forintot kell fizetni a bérfőzött párlat 50 litert nem meghaladó mennyiségéig hektoliterenként (tiszta alkohol, 20 Celsius-fokon). Efölött már 333 385 forint az adó mértéke.
Ugyancsak ennyit kell fizetni a nem bér- vagy magánfőzésből származó pálinka után, amelyből látványosan több kerül szabadforgalomba Magyarországon. A tavaly boltokba került pálinka 909 ezer liter tiszta szeszt tartalmazott (hektoliterfok), míg 2014-ben 723 ezer liter volt ez a szám. Az ebből származó jövedéki adó - lapunk számítása szerint - tavaly több mint 3 milliárd forint volt, azt megelőzően pedig mintegy 2,4 milliárd.
A NAV adataiból az is kiderül, hogy a szabadforgalomba kerülő pálinka mennyisége egy hónap kivételével 2014 vége óta folyamatosan emelkedik éves bázison. Hogy ebben mekkora szerepe van a házi pálinkafőzés magasabb adómértékének, azt nem lehet tudni, ugyanakkor a költségvetés szempontjából ez nem számít.
Az is jó kérdés, hogy milyen a bér (és 2016-tól a magánfőzők) adófizetési hajlandósága. Beszédes, hogy Minya Gábor dandártábornok, a NAV jövedéki főosztályvezetője korábban azt mondta: "eltűnt" 170 ezer bérfőzető, akiknek hollétéről majd az ellenőrzések után tud többet az adóhatóság.
Idén januártól nem csak a bérfőzetés, hanem a magánfőzés adómentessége is megszűnt. Magánfőzőnek nevezik, aki saját gyümölcséből, saját desztillálóberendezésében főzi a pálinkát. Nekik immár párlat-adójegyet kell kiváltaniuk 700 forintért, amely 1 liter pálinka előállítására jogosít.
Az alkoholból származó adóbevétel 2015-ben 3,6 milliárd forinttal, 91,1 milliárdra csökkent az alkoholból származó jövedéki adó. Eközben ugyanakkor a népegészségügyi termékadóból majdnem 9 milliárddal több, 28 milliárd forint folyt be, így összességében nagyobb öszegről van szó, még ha utóbbi nem a központi költségvetésbe, hanem az Egészségbiztosítási alapba folyt be.