Újabb termékekre kerülhet ársapka a következő időszakban - többek között erről beszélt Orbán Viktor miniiszterelnök pénteken a közrádióban. Szerinte nem jó dolog, amikor a gazdaságba így kell beavatkozni, de vannak olyan krízishelyzetek, amikor meg kell tenni. 

A kormányfő bejelentése apropóján a Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) megnézte, hogy a jelenleg árstopos termékek és a cseretermékek, más néven helyettesítő termékek esetén hogyan alakultak a bolti és beszerzési árak. Vajon mekkora az ársapkás és a helyettesítő termékek piaci ára közötti eltérés? 

Hol van a mínusz? 

Az élelmiszerek körében a csirkemell, a csirkefarhát, a sertéscomb, a 2,8 százalékos tartós (UHT) tej, a finomliszt, a napraforgó étolaj és a kristálycukor mellett csütörtöktől a tojás és a krumpli tartozik az ársapkás termékek csoportjába. Több árstopos terméknél a bolti ár jóval alatta marad a beszerzési árnál, azaz ráfizetéses a dolog.

A veszteség először a boltoknál csapódik le, az a kérdés, hogy a mínuszt a beszerzési lánc többi tagjánál hogyan oszlik el. A kiskereskedelmi üzletek a többi terméken próbálhatják meg kiegyenlíteni a számlát, valamint a nagykereskedőkkel, beszállítókkal, termelőkkel osztozhatnak a veszteségen.

Sose derül ki

Arról, hogy ki fizeti a mínuszt, nehéz konkrét bizonyítékokat szerezni. A téma érzékenysége miatt több neve elhallgatását kérő kiskereskedelmi és agárszakértő a Bukszának azt mondta, a veszteség legnagyobb részét a többi termék árának emelésével próbálják behozni a boltok.

Az tény, hogy a szélesebb termékpalettával rendelkező áruházak helyzete könnyebb, mert több ezer másik termék árának emelésével hozhatják be a lemaradást. A kisebb, szűkebb termékskálával rendelkező boltoknál ez macerásabb ügy, jó eséllyel kénytelenek lenyelni a veszteséget vagy annak egy részét.

Mekkora a mínusz?

Hogy pontosan mennyi a mínusz egy-egy árstopos terméken azt az áfa nélkül bolti és a beszerzési ár alapján lehet megnézni. Ezeket az adatokat az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) gyűjti. Bár nem mindegyik árstopos termékről van ilyen hivatalos adat, a csirkemellről, a sertéscombról, a lisztről és az étolajról van. Az eredmények beszédesek. 

A csirkemell esetében a nettó - azaz áfa nélküli - kiskereskedelmi beszerzési ár idén októberben kétezer forint körül volt, miközben a boltokban a nettó ár valamivel 1500 forint alatt mozgott egész pontosan 1480-1490 forint volt. Leegyszerűsítve ezt azt jelenti, hogy az eladott csirkemellfilé kilóján 500 forint mínusz keletkezett.

Vagy másként: aki egy kiló csirkemellből csinált ebédet vagy vacsorát otthon, az ehhez a kiadáshoz kapott 500 forintot "valaki mástól", aki olyan termékeket vásárolt, amelyek ára az árstop okozta veszteség kompenzációja miatt volt magasabb.

Hasonló helyzetek

Az étolajnál idén októberben a saját márkás termékeknél a nettó bolti ár 461 forint volt, a gyártói márkás verzióké 570 forintot tett ki, ehhez képest a beszerzési nettó ár valamivel meghaladta a 700 forintot. Egy-egy liter eladott étolajnál így 130-230 forint az eltérés.

A sertéscomb esetében az áfa nélküli bolti ár 1350-1400 forintot tett ki, míg a beszerzési ár 1566-1598 forintot volt, tehát a differencia 166-248 forint.  A finomlisztnél a gyártói márkás termékeknél 220 forint, a saját márkásoknál 124-127 forint a nettó ár az üzletekben, ehhez képest 214-217 forintba kerül beszerezni kilóját. Előbbieknél ez pár forintos plusznak, utóbbiaknál 90-100 forintos mínusznak felel meg. 

Leegyszerűsítve a következő a helyzet: egy csirkemelles ebéd költségeibe az adott vásárló és a többi vevő is beszáll azzal, hogy más termékeket vesz, az árstop okozta veszteséget kompenzáló magasabb áron.