A magyar kiskereskedelem legjelentősebb szereplői - a kilenc legjelentősebb árbevétellel rendelkező boltlánc - tavaly 4735 milliárd forintos bruttó árbevételt ért el a Trade Magazin listája szerint, ez több mint 6 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, az öt évvel korábbi szintet pedig 32 százalékkal haladja meg.

A elmúlt években a diszkontok, az Aldi, Lidl és Penny Market alkotta trió tudott jelentős forgalomnövekedést elérni, a hipermarkettel rendelkező boltláncok közül egyedül a Spar tudott javítani. Előző cikkünkben a hat külföldi tulajdoni lánc eredményeit vizsgálta a Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) az egy boltra jutó forgalom alapján és kiderült, hogy a Lidl érte el a legjobb eredményt. Ebben az összevetésben a magyar boltláncok nem szerepeltek, mert teljesen más rendszerben működnek, mint a külföldi boltláncok, sokkal több boltjuk van, ezek között egészen kicsi, akár 20-100 négyzetméteres üzletek. Ráadásul olyan kistelepüléseken is jelen vannak, ahová a külföldi boltláncok nem is mennek, mert nincs elég lakos a környéken, azaz nem éri meg nekik ott beruházni, ha egyáltalán lehetne, mert a plázastop miatt ez eleve nem igazán működött.

Kapcsolódó

Több ezer bolt hiányzik a magyar hálózatokból

Mindenesetre a magyar láncok is nagyon erős pozícióval rendelkeznek a piacon, a kilenc boltlánc 4735 milliárd forintos bruttó forgalmának 34 százalékát adták közösen. Igaz, az utóbbi években jelentősen szűkült a hálózatuk. 2014-ben még közel 10 ezer bolt volt a kezükben, 2019-ben már csak kevesebb mint 8 ezer, vagyis a magyar láncok összhálózata 20 százalékkal csökkent. Az árbevételük pedig eltérő mértékben nőtt. A Coop például sokáig második volt a Tesco mögött a bevételek alapján készült ranglistákon, 2019-ben a cég visszaszorult a negyedik helyre. A CBA hálózatából a TradeMagazin adatai szerint öt év alatt majdnem 300, a Reáléból és a Coopéból durván 1000-1000 üzlet tűnt el, vagyis a CBA hálózata 12 százalékkal, a Coopé 17 százalékkal szűkült, a Reálé pedig 44 százalékkal, vagyis majdnem a felére.

Jobban látszik, hogy mi történt a magyar boltláncokkal, ha az egy boltra jutó átlagbevétel alapján nézzük a teljesítményüket. Persze kézenfekvő az emelkedés akkor, ha boltszám csökkenése mellett a bevétel nem mérséklődik, akkor emelkedik a boltonkénti bevétel. Mivel az üzletek számának csökkenése és a bevétel növekedése is eltérő volt a három magyar boltláncnál, ezért különböző eredményeket értek el. Ebben az összevetésben pedig a legtöbb boltot elveszítő Reál áll a legjobban. A boltlánc egy boltra jutó átlagbevétele látványosan nőtt 2014-hez képest. Egy Reál-üzlet 2019-ben több mint 332 millió forintot hozott össze, ez duplája a 2014-es boltonkénti bevételének, egészen pontosan 102 százalékos emelkedésnek felel meg. Ez pedig jobb eredmény, mint a külföldi láncok hasonló összeállításban első helyen álló Lidl produkciója, amely 97 százalékkal növelte a boltonkénti bevételét a szóban forgó ötéves periódusban. Igaz, a Lidl - ahogy a többi diszkont - ebben az időszakban növelte a boltjainak számát.

Tehát, bár öt év alatt több mint ezer bolt eltűnt a Reál-hálózatból, a cég összbevétele nem csökkent, sőt, emelkedett, így az üzletenkénti bevétel a legjelentősebben ennél a láncnál emelkedett. A Coop egy boltra jutó bevétele 39 százalékkal 144 millió forintra emelkedett, a CBA 21 százalékos emelkedést ért el, így tavaly egy boltra több mint 226 millió forint jutott.

Megjegyzés: A Trade Magazin cikkben felhasznált statisztikák közül a legtöbb adat a különböző boltláncoktól származik, a Reál esetében azonban a bevételre és az üzletek számáról szóló adat nem a boltlánctól származik, becslésen alapulnak.