A mostani helyzetben, amikor szinte minden emberi interakció meghatározó része a koronavírus-járvány, talán mindenki igyekszik azokat a dolgokat keresi, amelyek ebből egy kis kitekintést engednek. Minden séta, vásárlás és beszélgetés mégis valahogy a járványhelyzet témájához vezet, legyen szó mondjuk magánbeszélgetésről vagy üzleti egyeztetésről.

Úgy, mint régen

Ebben az állapotban közelít mindenki az ünnepek felé és bár lehet, hogy a sokan korábbi évekhez képest szűkebb körben tartják a karácsonyt - mégis vagy talán pont ezért, sokan még inkább a hagyományok, szokásaik szerint szeretnék megélni. Ezzel is kicsit abba az illúzióba ringatva magukat, hogy minden rendben van, minden olyan, mint máskor.

A szóban forgó karácsonyi készülődés meghatározó része pedig a tervezés. Mind az ünnepi menetrendnél, mind az ajándékok beszerezésénél és természetesen a karácsonyi menünél is. Az elmúlt hónapokban biztosan sok háztartás tapasztalhatta, hogy az élelmiszerárak megváltoztak az idén, részben a járvány kitörése óta. Ha csak a hivatalos statisztikát nézzük, akkor jelentősen emelkedtek, a KSH-adatok szerint ugyanis az élelmiszerek több mint 7 százalékkal drágultak - éves összevetésben - az év első tíz hónapjában. Ez majdnem a duplája a szóban forgó időszakban mért 3,5 százalékos inflációnak. Sőt, októberben a zöldségek, gyümölcsök és a krumplinál együttesen közel 12 százalékos emelkedés ment végbe.

Az egyik főszereplő

Tervezett ünnepi menükben fontos szerepet játszik a dió. Nem csak azért mert a leggyakrabban készített bejglik egyikének a főszereplője, hanem mert a sokak által kedvelt zserbó alapanyaga is. Arról nem beszélve, hogy a Mikulás-csomagok oszlopos tagja.

A hagyományok szerint az ünnepi asztalon a helye a diónak, ráadásul egészséges is, ha valaki nem allergiás rá. Elődeink mindamellett, hogy a jövő évi bő termés jelképének tartották, a bölcsesség szimbólumaként is tekintettek rá, részben azért, mert az alakja az emberi agyra hajaz.

Hogy pont ezért vagy más okokból születtek-e azok a legendák, amelyek szerint a dió az agyműködést is serkenti, azt nem tudni. Ugyanakkor az idén nyáron elhunyt Bálint gazda - aki a kertészkedéshez adott tanácsaival évtizedekkel ezelőtt vált országszerte ismertté - azt írta, hogy ez tényleg csak legenda, az agyműködést nem igazán élénkíti a diófogyasztás. Jótékony hatással lehet a koleszterinszintre és a prosztatagyulladásra. Tisztítja a vért, jó a gyomor és bélhurut ellen. Gyógyítja a bőrbetegségeket, keléseket, fagysebeket, az aranyeret, persze külsőleg használva. Gátolhatja az érelmeszesedést. Napjainkban, amikor a népi gyógyászat nem általánosan jellemző, talán elég a dióbélben található vitaminokat és ásványi anyagokat megemlítenünk: omega3 zsírsav, magnézium, foszfor, vas, kálium, többféle B- és E-vitamin mellett.

Az úgynevezett omega3 zsírsavról az utóbbi időben már sok cikk született. Gyakran kerül terítékre gyermekek vitaminpótlásában is. Hatása a zsírok szállításában, a gyulladásgátló prosztaglandinok képzésében lelhető fel, mindemellett az immunrendszerre is jótékony hatással van. Az idegrendszer és sejthártyák felépítéséhez is szükségesek, ezért a gyermekek feladatmegoldó- és problémamegoldó képességének javulását eredményezheti a fogyasztása. A gyermekek számára, körülbelül 14 éves kor eléréséig rendkívül fontos az optimális bevitel.

De mennyiért is kapható idén a dió?

Tehát számos érv szól a dió mellett, ám ez az év meglehetősen rosszul alakul. Idén ugyanis az éves átlag fele, 3500 - 4000 tonna dió teremhet az országban. A drasztikus terméscsökkenés oka a tavaszi fagykárokra illetve az idén már tömegesen előforduló dióburok-fúrólégy kártevőre vezethető vissza. A nyugati országrész felől terjed a keleti felé a diófáknak ezen megbetegedése, ami egyébként 2011 óta van jelen hazánkban. A feleakkora termés árfelhajtó hatása annak ellenére is jelentkezik, hogy import dió is érkezik az országba. Igaz, a diót könnyű tárolni, ezért még sokan akár a tavalyi készleteiket is felhasználhatják. Bár a héjas dió termelői ára, illetve a dióbél fogyasztói ára ennek ellenére egyelőre a tavalyi, átlagosnak tekinthető szinten mozgott ősz elején, de most már drágulás látható. A piacokon a dióbél 3500-4000 forint, ez 10-20 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet árstatisztikái szerint ezen a héten a budapesti Fehérvári úti piacon 3980 forintba került egy kiló tisztított dió (más néven dióbél), ami 13 százalékos drágulásnak felel meg a múlt év azonos hetéhez képest. A szintén fővárosi, Vámház körúti piacon 3498 forintba került, ez stagnálásnak felel meg. Az AKI-adatok szerint a debreceni piacon ugyanakkor mindössze 2800 forintot kellett adni a héten a dióért és ez egyébként több mint 30 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. A szegedi piacon 4000 ezer forint volt a legjellemzőbb ár, ez pedig 20 százalékos többletnek felel meg.