Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben - számol be az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklapban megjelent cikkről a független laboratóriumot működtető Wessling oldala, a laboratorium.hu.
A Föld lakossága 2050-re közel 10 milliárd főre növekszik, mindemellett a Föld vízkészleteinek csökkenése is szükségessé teszi, hogy átalakítsuk táplálkozásunk szerkezetét: 1 kilogramm élelmiszer előállításához szükséges vízmennyiség szarvasmarha esetén például 13 ezer liter, míg borsó vagy lencse esetén csupán 50 liter. Valószínűsíthető tehát, hogy a jövőben számolni kell az állati eredetű élelmiszerek árának növekedésével, valamint az arányuk csökkenésével. Emellett milyen egyéb élelmiszerekkel pótolhatók a hagyományos fehérjeforrással bíró élelmiszerek? Vannak-e egyéb egészséges alternatívák? Koppányné Szabó Erika és Takács Krisztina, a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Élelmiszertudományi Kutatócsoportjának munkatársai ezekre a kérdésekre keresték a választ.
Kapcsolódó
Miből áll a menü?
Az európai élelmiszer-fogyasztást most a következők jellemzik:
- A napi fehérjebevitel 59 százalékát állati eredetű fehérjeforrások - hús, hal, tej - adják.
- A növényi fehérjék aránya csak 41 százalékos. Utóbbinak pedig több mint 50 százaléka búzafehérje; ennek következtében válhatott néhány gabonaféle (búza, kukorica, rizs) alapélelmiszerré, ami azonban az élelmiszerek földrajzi homogenitásához, az étrend egyhangúságához, valamint táplálkozási egyensúlyhiányhoz vezetett.
Mik is az algák? Mire jók?
A szakcikk szerint az algákra (moszatokra) is számítani lehet. Ezek fotoszintézisre képes úgynevezett eukarióták; az egyik legrégebbi földi életformát képviselik, körülbelül 3 milliárd éve léteznek, a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát biztosítják. Az algák sok tekintetben az élővilág legváltozatosabb élőlényei: a legegyszerűbb felépítésűek a baktériumokkal mutatnak közeli rokonságot, míg a legbonyolultabbak a hínárokhoz hasonlítanak. Kutatások eredményei alapján elmondható, hogy az algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosav-összetételű fehérjeforrások lehetnek. A nettó fehérjehasznosulás – vagyis a megfelelő aminosavösszetétel, emészthetőség, illetve a biológiai érték – vizsgálata is hasonló eredményhez vezetett.
Számos mikroalgafaj nagy mennyiségben termel különböző esszenciális aminosavakat és fehérjéket, amelyek felhasználhatók élelmiszerekben és takarmányokban egyaránt. A mikroalgák egyes fajai ugyanannyi fehérjét (2,5-7,5 tonna/ha/év) termelhetnek, mint más gazdag fehérjeforrások, legyen szó például a tojásról, húsról vagy éppen a tejről. Továbbá szinte minden algafaj aminosav-mintázata is hasonló számos élelmiszer fehérjemintázatával. Mindezek mellett a mikroalga-fehérjék jól emészthetők és viszonylag magas tápértékkel is rendelkeznek. A mikroalgák kiváló forrásai a különböző szerves szénvegyületeknek is, emiatt felhasználhatók egészségügyi kiegészítők, gyógyszerek és kozmetikumok előállításához. Alkalmazhatják őket a szennyvíztisztításban, a légkörben lévő szén-dioxid csökkentésében és a bioüzemanyagok gyártásában is. A mikroalgákból biotermékek széles skálája nyerhető ki: poliszacharidok, lipidek, pigmentek, fehérjék, vitaminok, bioaktív vegyületek és antioxidánsok. Mindezek mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a takarmányozásban és az élelmiszeriparban is.
Csomó vitamin
Számos formájuk létezik a piacon, így különböző tabletták, porok, kapszulák, pasztillák és folyadékok formájában találhatók meg és fogyaszthatók. A mikroalgákat felhasználják különböző élelmiszerek (algás tészták, kekszek, kenyerek, snackek, cukorkák, joghurtok, üdítőitalok) készítéséhez is, amelyek a mikroalga-biomasszához kapcsolódó egészségvédő és immunmoduláló hatásokat is biztosítják. A mikroalga-biomasszát tartalmazó funkcionális élelmiszerek egyre népszerűbbek, ráadásul ezek a termékek érzékszervileg is igen kedvezőnek és változatosnak bizonyulnak, mindemellett fogyasztásuk egészségügyi előnyökkel is jár. Magas a fehérjetartalmuk, valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazzák, ezenkívül különböző vitaminok, nyomelemek ásványi anyagok raktárai is.
A mikroalga-biomassza szinte minden alapvető vitamin értékes forrása, tartalmaz többek között B1, B2, B3, B5, B6, B12, C, E, H vitaminokat és emellett ásványi anyag tartalma (pl. Na, K, Ca, Mg, Fe, Zn és nyomelemek) is számottevő. Egyes mikroalgák, mint például a Spirulina fajok B12 -vitamin és a vas tartalma különösen magas, ezért gyakran alkalmazzák őket vegetáriánusok számára készült élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben. Egyes mikroalgák nagy mennyiségű szterinvázas vegyületet tartalmaznak. A mikroalga-szterineknek egészségvédő hatásuk van, koleszterinszint- és gyulladáscsökkentők, egyes neurológiai betegségek, például a Parkinson-kór esetén hatékonyan alkalmazzák őket a gyógyításban.
Mostanában számos mikroalgafajt használnak háziállatok, kedvtelésből tartott állatok, és halak takarmányozására. Kismennyiségű mikroalga-biomassza is immunstimuláló hatású, ami növekedésserkentést, betegség-rezisztenciát eredményez, vírusellenes és antibakteriális hatású. Az algákat tartalmazó takarmányok etetésével állatok külső megjelenése is szemmel láthatóan javul, amely egészséges bőrben és csillogó szőrzetben nyilvánul meg.