Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben - számol be az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklapban megjelent cikkről a független laboratóriumot működtető Wessling oldala, a laboratorium.hu.

A Föld lakossága 2050-re közel 10 milliárd főre növekszik, mindemellett a Föld vízkészleteinek csökkenése is szükségessé teszi, hogy átalakítsuk táplálkozásunk szerkezetét: 1 kilogramm élelmiszer előállításához szükséges vízmennyiség szarvasmarha esetén például 13 ezer liter, míg borsó vagy lencse esetén csupán 50 liter. Valószínűsíthető tehát, hogy a jövőben számolni kell az állati eredetű élelmiszerek árának növekedésével, valamint az arányuk csökkenésével. Emellett milyen egyéb élelmiszerekkel pótolhatók a hagyományos fehérjeforrással bíró élelmiszerek? Vannak-e egyéb egészséges alternatívák? Koppányné Szabó Erika és Takács Krisztina, a MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) Élelmiszertudományi Kutatócsoportjának munkatársai ezekre a kérdésekre keresték a választ. 

Miből áll a menü?

Az európai élelmiszer-fogyasztást most a következők jellemzik: 

  • A napi fehérjebevitel 59 százalékát állati eredetű fehérjeforrások - hús, hal, tej - adják. 
  • A növényi fehérjék aránya csak 41 százalékos. Utóbbinak pedig több mint 50 százaléka búzafehérje; ennek következtében válhatott néhány gabonaféle (búza, kukorica, rizs) alapélelmiszerré, ami azonban az élelmiszerek földrajzi homogenitásához, az étrend egyhangúságához, valamint táplálkozási egyensúlyhiányhoz vezetett. 
Ezért válik egyre fontosabbá válik olyan alternatív növényi és egyéb fehérjeforrások feltérképezése és vizsgálata, amelyek hozzájárulhatnak a bővülő lakosság fehérjeszükségletének kielégítéséhez, valamint a kiegyensúlyozatlan tápláltsági állapot kezeléséhez. A fehérjenövények egyik legfontosabb csoportját a jelentős - 20-40 százalékos  fehérjetartalommal, valamint lizintartalommal rendelkező hüvelyes növények - például különböző bab-, borsó- és lencsefélék - képviselik. A jó beltartalmi értékekkel, de alacsony fehérje-, és lizintartalommal rendelkező szántóföldi növények - köztük a napraforgó, a kukorica, a rizs és a búza - pedig kéntartalmú aminosavakban gazdagok. A két növénycsoport pozitív beltartalmi értékeit figyelembe véve együttes alkalmazásukkal teljes értékű növényi fehérjét tartalmazó termékek fejleszthetők ki.

Mik is az algák? Mire jók?

A szakcikk szerint az algákra (moszatokra) is számítani lehet. Ezek fotoszintézisre képes úgynevezett eukarióták; az egyik legrégebbi földi életformát képviselik, körülbelül 3 milliárd éve léteznek, a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát biztosítják.  Az algák sok tekintetben az élővilág legváltozatosabb élőlényei: a legegyszerűbb felépítésűek a baktériumokkal mutatnak közeli rokonságot, míg a legbonyolultabbak a hínárokhoz hasonlítanak. Kutatások eredményei alapján elmondható, hogy az algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosav-összetételű fehérjeforrások lehetnek. A nettó fehérjehasznosulás – vagyis a megfelelő aminosavösszetétel, emészthetőség, illetve a biológiai érték – vizsgálata is hasonló eredményhez vezetett.

Számos mikroalgafaj nagy mennyiségben termel különböző esszenciális aminosavakat és fehérjéket, amelyek felhasználhatók élelmiszerekben és takarmányokban egyaránt. A mikroalgák egyes fajai ugyanannyi fehérjét (2,5-7,5 tonna/ha/év) termelhetnek, mint más gazdag fehérjeforrások, legyen szó például a tojásról, húsról vagy éppen a tejről. Továbbá szinte minden algafaj aminosav-mintázata is hasonló számos élelmiszer fehérjemintázatával. Mindezek mellett a mikroalga-fehérjék jól emészthetők és viszonylag magas tápértékkel is rendelkeznek. A mikroalgák kiváló forrásai a különböző szerves szénvegyületeknek is, emiatt felhasználhatók egészségügyi kiegészítők, gyógyszerek és kozmetikumok előállításához. Alkalmazhatják őket a szennyvíztisztításban, a légkörben lévő szén-dioxid csökkentésében és a bioüzemanyagok gyártásában is. A mikroalgákból biotermékek széles skálája nyerhető ki: poliszacharidok, lipidek, pigmentek, fehérjék, vitaminok, bioaktív vegyületek és antioxidánsok. Mindezek mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a takarmányozásban és az élelmiszeriparban is.

Csomó vitamin 

Számos formájuk létezik a piacon, így különböző tabletták, porok, kapszulák, pasztillák és folyadékok formájában találhatók meg és fogyaszthatók. A mikroalgákat felhasználják különböző élelmiszerek (algás tészták, kekszek, kenyerek, snackek, cukorkák, joghurtok, üdítőitalok) készítéséhez is, amelyek a mikroalga-biomasszához kapcsolódó egészségvédő és immunmoduláló hatásokat is biztosítják. A mikroalga-biomasszát tartalmazó funkcionális élelmiszerek egyre népszerűbbek, ráadásul ezek a termékek érzékszervileg is igen kedvezőnek és változatosnak bizonyulnak, mindemellett fogyasztásuk egészségügyi előnyökkel is jár. Magas a fehérjetartalmuk, valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazzák, ezenkívül különböző vitaminok, nyomelemek ásványi anyagok raktárai is.

A mikroalga-biomassza szinte minden alapvető vitamin értékes forrása, tartalmaz többek között B1, B2, B3, B5, B6, B12, C, E, H vitaminokat és emellett ásványi anyag tartalma (pl. Na, K, Ca, Mg, Fe, Zn és nyomelemek) is számottevő. Egyes mikroalgák, mint például a Spirulina fajok B12 -vitamin és a vas tartalma különösen magas, ezért gyakran alkalmazzák őket vegetáriánusok számára készült élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben. Egyes mikroalgák nagy mennyiségű szterinvázas vegyületet tartalmaznak. A mikroalga-szterineknek egészségvédő hatásuk van, koleszterinszint- és gyulladáscsökkentők, egyes neurológiai betegségek, például a Parkinson-kór esetén hatékonyan alkalmazzák őket a gyógyításban.

Mostanában számos mikroalgafajt használnak háziállatok, kedvtelésből tartott állatok, és halak takarmányozására. Kismennyiségű mikroalga-biomassza is immunstimuláló hatású, ami növekedésserkentést, betegség-rezisztenciát eredményez, vírusellenes és antibakteriális hatású. Az algákat tartalmazó takarmányok etetésével állatok külső megjelenése is szemmel láthatóan javul, amely egészséges bőrben és csillogó szőrzetben nyilvánul meg.