Fokozatosan gyorsuló pályán van a magyarországi infláció. Tavaly júliusban még 4,6 százaléknál járt, idén februárban - fokozatos gyorsulást követően - már 8,3 százalékos áremelkedésről szólt az éves mutató, ez másfél évtizedes csúcsot jelentett.

Az inflációs nyomás részben az élelmiszereknek köszönhető, amelyek szintén tavaly július óta drágulnak folyamatosan. Akkor még csak 3,1 százalékos volt az áremelkedés, az idén januárban és februárban már 10 százalék feletti áremelkedésről volt szó.

Kapcsolódó

Az infláció, ezen belül az élelmiszerek árának emelkedésében szerepet játszanak a koronavírus-járvány hatásai, ráadásul az Ukrajnában zajló háború további lendületet adott a drágulásnak. Soha nem látott árak alakultak ki az elmúlt időszakban például a búza piacán, amelyet a spekuláció is fűtött: ebben a termelőktől kezdve a kereskedőkig szinte minden szereplő érintett. Idén januárban mintegy 40 százalékkal megugrott a lisztár, amely a szakértők szerint már átgyűrűzött a kenyér-, és péksüteményárakra.

Drágábbak lettek a kosarak

A hivatalos KSH-adatok szerint tehát februárban 11,3 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak, mint egy évvel korábban, a vásárlók azonban ennél komolyabb drágulást érzékelhetnek. Igaz, az hét termékre (lisztre, 2,8 százalékos tartós tejre, csirkemellre, csirkefarhátra, sertéscombra, cukorra, étolajra) vonatkozó árstop némiképp javít a helyzetet. 

A magyarok legnagyobb része, 10-ből 4-en azt mondta, az idén 11-20 százalékkal többet kell költeniük élelmiszerekre, mint egy évvel korábban - derül ki a derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek negyede 5 százaléknál alacsonyabb áremelkedést érzékelt, ezzel szemben a válaszadók hatoda több mint 30 százalékos drágulásról számolt be.

Arról, hogy a hivatalos adatokhoz képest sok háztartás nagyobb áremelkedést lát Quittner Péter, a KSH osztályvezetője korábban azt mondta lapunknak, a statisztikai hivatalok olyan fogyasztói kosárral számolnak, amely minden háztartás átlagos fogyasztását igyekszik figyelembe venni, az egyének, az egyes háztartások fogyasztása ugyanakkor eltér ettől. Ráadásul az emberek emlékei is befolyásolják az áremelkedés általuk becsült értékét. Ez azzal magyarázható, hogy a rendszeresen, illetve a gyakrabban vásárolt termékek áremelkedésére jobban emlékszünk, mint azokéra, amiket csak eseti jelleggel, ritkán vásárolunk. A tényleges és vélt árváltozás közti különbségben egy pszichológiai tényező is szerepet játszik. Quittner Péter azt mondta: "Emlékeinkben tovább élnek a negatív tapasztalatok, így az áremelkedés is. Emiatt arra jobban emlékezünk, mint az árcsökkenésre vagy az árak változatlanságára. A múlt évben drágultak az élelmiszerek, ám az üzemanyagok ára csökkent. Míg előbbire sokan emlékeznek, addig utóbbira kevesebben". (Quittner Péter január végén a Napi.hu-nak nyilatkozott, a videós podcast itt tekinthető meg.) 

A felmérésből az is kiderül, hogy a nők 76 százaléka az idén 11 százalékkal többet költött élelmiszerekre, a férfiak körében 80 százalékos az arányuk. Emellett 5-10 százalékos drágulásról számolt be a nők 23 százaléka számolt be. A férfiaknak csak a 17 százaléka érzékelt ekkora áremelkedést. 

Kimagasló, 30 százalék feletti drágulást érzékelt középkorúak és a 60 év felettiek majdnem ötöde. A korosztályokat nézve az is látszik, hogy a többség 11-20 százalékos drágulással szembesült a vásárlások során. 

A végzettség szerinti bontás pedig azt mutatja, hogy az alapfokú végzettségűek körében magasabb a 21-30 százalékos áremelkedést érzékelők aránya. A diplomások jelentős része - 30 százaléka - viszont visszafogott, 5-10 százalékos növekedésről számolt be. 

Minden második megyeszékhelyen lakó vásárlónak 11-20 százalékkal lett nagyobb a kiadása, ez kimagasló arány. A felmérés szerint a községben élők 62 százaléka pedig 11-30 százalékos többletről beszélt. 


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.