A KSH adatai szerint csaknem 263 ezer forint volt a - kedvezmények nélkül számolt - nettó átlagfizetés az idei első félévben, ez 10 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi alig több mint 239 ezer forinthoz képest. A javulás elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum januári emelésének köszönhető.
A fizetési statisztikákból továbbra is látszik, hogy hatalmas különbségek vannak az országon belül. Budapesten az idei első félévben 328 ezer forint felett voltak a nettók, ami az országos átlagot 25 százalékkal haladja meg és a legrosszabbul fizető Szabolcs-Szatmár-Bereg átlagát 82 százalékkal múlja felül.
Az is kiderült, hogy az országos nettó 10 százalékos emelkedése nem egyformán érintette a különböző megyéket. Hat megye tudott ennél jobb eredményt elérni
Megyék, fizetések 2.0
Infogram
A legjelentősebb béremelkedés Tolnában következett be, éves szinten 13 százalékkal 247 ezer forint fölé nőttek a nettók. Ezzel párhuzamosan 11 százalékkal emelkedtek a nettók Zalában, Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Hajdú-Bihar megyében és Szabolcs-Szatmár-Beregben. Ezekben a megyékben 180-209 ezer forintot kerestek az dolgozók.
Az átlag alatti béremelkedéssel zárta a félévet Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Fejér, utóbbiakban 7-8 százalékos volt csak a növekedés, így 187-240 ezer forintra nőttek a fizetések.
Nem biztos, hogy annyi?
A fizetési statisztikákat azonban óvatosan kell kezelni. Egyrészt, bár ezek a hivatalos adatok, a koronavírus-járvány negatív hatásai még nem igazán láthatóak a statisztikákban. Másrészt a KSH csak az 5 főnél több embert foglalkoztató vállalkozások, szervezetek adatait figyeli, illetve kizárólag a teljes munkaidőben foglalkoztatottak fizetését szerepelteti az adatsorokban. A részmunkaidősökét nem.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint akár 50 százalékos eltérés is elképzelhető a statisztikában szereplő foglalkoztatottak (vagyis az 5 fő feletti vállalkozásoknál teljes munkaidőben dolgozók) és a kimaradók (5 fő alatti foglalkoztatók alkalmazottai és részmunkaidősök) keresete között. A teljes átlagkereseti adat így 12-15 százalékkal is kisebb lehet a kimutatottnál.