Bár régóta elérhetőek, mégis felemás a kriptodevizák megítélése. Sőt, egyre több olyan vélemény, törekvés lát napvilágot, amelyek szerint a pénzmosási és egyéb kockázatok miatt be kellene tiltani azokat. Ezeket osztja például Matolcsy György MNB-elnök, aki februárban egy Facebook-posztban sürgette a kriptodevizák eltüntetését.

Eközben azonban folyik a kereskedés ezekkel. Eddig adózási szempontból szabályozatlan területről volt szó, ám a magyar jogalkotó a tavaly életbe léptette a kriptodevizák kereskedelmével és előállításával foglalkozó magánszemélyekre vonatkozó adózási szabályokat. 

"A most megalkotott szabályozás azokra a magánszemélyekre vonatkozik, akik a kritodevizákkal nem gazdasági tevékenységük keretében foglalkoznak. A jogalkotó egyértelműen azt az esetkört akarta szabályozni, amikor valaki nem egy gazdasági társaságon keresztül végez ilyen típusú befektetési tevékenységet, és nem is egyéni vállalkozóként, hanem egyszerűen magánszemélyként. A mostani szabályozás célja, hogy kedvezőbb adózási környezetet teremtsen a magánszemélyek számára. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ha valaki vállalkozóként végez ilyen tevékenységet, azt az adózás ne tudná lekövetni"

- mondta a Napi.hu érdeklődésére Bagaméry Gáspár ügyvéd, a László Fekete Bagaméry Ügyvédi Iroda partnere. 

A szakember szerint adózási szempontból meg kell különböztetni a kriptovaluták előállítása (bányászat) útján elért jövedelmet a kriptovaluták kereskedelmével szerzett jövedelemtől. Ugyan elképzelhető, hogy van olyan - magyar adóilletőségű - magánszemély, aki bányászattal tett szert és tesz szert a mai napig kriptodevizára,  azonban ennek egyre költségesebb mivolta miatt az, hogy ezt a tevékenységet az illető magánszemélyként végzi, egyre kevésbé valószínű. Bagaméry Gáspár szerint a tipikus jelenség inkább a devizákkal történő kereskedelem, a devizák árfolyamának alakulásával összefüggő ügyletek, ezért ezek adózását érdemes megvizsgálni. 

Az egyéb jövedelem a kulcs

Bár sokan azt gondolják, ha a kereskedelmet egy külföldi online platformon bonyolítják le - adott esetben nem magyar bankszámlával -, akkor a magyar adóhatóság felé semmilyen kötelezettségük nincs, ám az esetek döntő többségében nem így van.  Mivel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóügyi egyezmények megalkotásakor a kriptopiac még nem volt ismert, ezek nem tartalmaznak konkrét szabályt az ilyen ügyletekre. Van azonban egy általános szabály ezekben az egyezményekben, az úgynevezett „egyéb jövedelem” szabálya, amely szerint minden olyan jövedelem, amit kifejezetten nem szabályoznak az egyezmények „egyéb jövedelemként” adózik.

"Mégpedig abban az országban, ahol a jövedelmet megszerző fél adóügyi illetősége van. Ezért tehát a Magyarországon adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyek akkor is kötelesek bevallani a kriptodevizával kapcsolatos ügyleteiken elért jövedelmüket, ha a pénz fizikailag nem jelenik meg a magyar bankrendszerben" - mondta a szakember. 

Kapcsolódó

Arra a kérdésre, miszerint ha eddig nem voltak szabályozva ezek az ügyletek, akkor eddig adózni sem kellett-e utánuk, Bagaméry Gáspár azt mondta: a helyzet hasonló a nemzetközi egyezményekkel kapcsolatban írtakhoz. A magyar személyi jövedelemadózás rendszere is tartalmaz ugyanis egy „egyéb jövedelem” kategóriát, és minden ebbe a kategóriába tartozik, amit a törvény kifejezetten nem nevesít más jövedelemként. Adózni tehát eddig is kellett - vagy kellett volna - a kérdés csupán az, hogy hogyan.

Mennyi is pontosan?

Amennyiben a kriptodevizák kereskedelméből, és az azokra kötött ügyletekből származó jövedelmet nézzük, az általános szabályok alkalmazásából az következik, hogy az ügyleten elért nyereséget a megszerzett bevétel és a bevétel megszerzése érdekében igazoltan felmerült költség, ráfordítás különbözeteként kellett megállapítani.

"Ez a logika sokak számára ismert, például a részvényekkel való kereskedelem szabályozásából. Nagy különbség azonban, hogy a kriptokereskedelem esetében nem évente kellett jövedelmet megállapítani, hanem külön-külön ügyletenként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy magánszemély például tavaly háromszor vásárolt kriptoeszközt, és azt kétszer veszteséggel, egyszer pedig nyereséggel értékesítette, akkor úgy járt el szabályosan, ha a nyereséges ügyleténél akkor is megállapította és megfizette az adót, ha kevesebbet nyert, mint amennyit a másik két ügyletén vesztett.

Új tőkejövedelem-típus

A legfontosabb kérdés persze az, hogy mennyi adót is kellett fizetni pontosan. Az új szabályozás ebben hoz változást, ugyanis egy külön nevesített tőkejövedelem-típust alkot: „kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem” néven. "Ez a jövedelemtípus a bárki számára megköthető, mindenki számára elérhető ügyleteken elért eredményt szabályozza. Hasonlóan a részvények és devizapiaci opciók világához, itt is az egész éves eredményre, és nem az egyes ügyletek eredményére kell majd figyelni. Ha az év nyereséges volt, mert jó ügyleteket kötött az adózó, az adót meg kell fizesse, de csak az egész év egyenlege után" - mondta az ügyvéd.

Amennyiben viszont veszteséges évet zárt, alkalmazhatja az „adókiegyenlítés” intézményét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha valaki a veszteséges évben beírja a mínuszt a bevallásába, és a következő két év valamelyikében nyereséges lesz, akkor nettósíthatja az adóalapját. Fontos persze, hogy ez a lehetőség két évig áll fenn, és csak akkor, ha a veszteség benne volt a korábbi bevallásban.

Mi volt? Mi a helyzet most?

Visszatérve arra, hogy miként kellett adózni a korábbi szabályok szerint, ha valaki a kriptoeszközök kereskedelmével kapcsolatos ügyleteit szabályosan tartotta nyilván és vallotta be, akkor minden egyes nyereséges ügyleten elért jövedelem 87 százaléka után 15 százalék személyi jövedelemadót, és az adott évben megfelelő mértékű szociális hozzájárulási adót (tavaly 15,5 százalék) fizetett meg.

Az új rendszerben ugyanakkor a következő a helyzet: mivel már nem az úgynevezett egyéb jövedelemről beszélünk, hanem újfajta tőkejövedelemről, az éves nyereség adóterhe mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adót vagy járulékot nem kell fizetni. 

Adódik a kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik eddig nem jelentették le az ilyen bevételüket? A szakember szerint számukra jó hír, hogy az új szabályokat visszamenőleg is lehet alkalmazni, tehát akár évekkel korábbi ügyletek adózása is rendezhető a kedvezőbb szabályok szerint. Abban érdemes szerinte szakértő segítségét kérni, hogy pontosan mit, és melyik évről benyújtandó bevallásba kell beírni ahhoz, hogy a kérdéses jövedelmek láthatóvá váljanak.