A koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakaiban világszerte mindennapossá vált a maszkviselés. Akadtak időszakok, amikor opcionális viselet volt, de számos országban, így Magyarországon is hónapokra kötelezővé tették. 

A járvány indulása után globálisan, majd a vírus tavaly márciusi magyarországi megjelenése után a magyar piacon is hiánycikké váltak a különböző maszkok. Az óriási, hirtelen jött kereslet miatt az árak is elszabadultak. A múlt év tavaszán a speciális, a koronavírus ellen is védelmet nyújtó FFP2-es és FFP3-as maszkok és légzőkészülékek pillanatok alatt elfogytak a munkavédelmi boltokból, amelyeknél a pandémia előtt ezek az állandó kínálat részét képezték. 

Kapcsolódó

A pandémia előtt 100 forint alatt vagy annál alig drágábban kapható egyszer használható maszkok ára sokszorosára emelkedett. A többször használhatókért a járvány előtti pár száz forinttal szemben akár több ezer forintot is elkértek a kereskedők. Tavaly tavasszal a különböző webáruházakban - ahol korábban árultak maszkot - ott volt az címlapon a figyelmeztetés, hogy "a maszkok elfogytak".

Akadt azért olyan nagyobb webáruház, amely viszonylag értelmezhető áron, háromezer forint körüli összegért árult 10 darab FFP2-es maszkok tartalmazó csomagokat. Volt, hogy átmenetileg elfogyott, de azért pár héten belül újra kapható volt. Más boltokban viszont az előbb említett darabonként 300 forintért kapható FFP2-es maszkot 1-2 ezerért adtak egyesével.

Magyar találmány

Közben sokan ráálltak a maszkgyártásra és a dizájnos texitlmaszkok előállítására. Sőt, egy magyar cég olyan maszkok gyártásába kezdett, amelyre korábban még nem volt példa. A KC Struktur mérnöki vállalkozás által kifejlesztett maszk ugyanis amellett, hogy belégzésnél is 100 százalékban kiszűrte a koronavírus-részecskéket, ugyanezt kilégzésnél is megtette.  "Ez egy nem létező kategória. A PPE eszközök a személyt védik, az orvostechnikai eszközök a beteget védik, a mi maszkunk pedig mindkét oldalt védi: gyakorlatilag nincsen rajta kilégző-szelep, ezáltal a szűrő oda-vissza szűr. Ha egy beteg emberen van rajta, ugyanolyan hatékonysággal szűri meg az őáltala kilégzett levegőt" - mondta találmányról korábban Kállai Miklós mérnök, aki kollégájával, Csősz Botonddal találta ki ezt az új maszkot. 

Tehát a járvány berobbanásakor a szerencsétől is függött, hogy kinek mennyiért sikerül maszkot vennie. Akadtak egyébként boltláncok, amelyek ingyen adtak a vevőknek maszkot a vásárlás idejére és akadtak cégek, önkormányzatok, amelyek maszkadományokkal próbáltak javítani a helyzeten. Összességében a járvány miatt óriási növekedés ment végbe a globális és a magyarországi maszkpiacon. Most arra is megérkezett a válasz, hogy a maszkok fejenként mekkora kiadást jelentettek eddig. 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése ezer fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A magyarok többsége a járvány magyarországi megjelenése óta összesen kevesebb mint ötezer forintot költött maszkokra - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Ez még akkor is alacsony összeg, ha a legegyszerűbb maszkok pandémia előtti 100 forint körüli árával számolva ez fejenként havonta alig több mint 3 maszk megvásárlását jelenti.

A másik oldalról nézve jó nagy piac alakult ki. Azt feltételezve, hogy minden 15 évnél idősebb magyar állampolgár mondjuk átlagban 3-5 ezer forintért vásárolt maszkot, a járvány ideje alatt a teljes maszkpiacon legkevesebb 25-42 milliárd forintos forgalmat generáltak a vásárlók. A fentiekben vázolt maszkdrágulás miatt azonban a piac mérete ennek valójában a többszöröse lehet, de ezt nehéz pontosan megbecsülni. 

Visszatérve a kutatás eredményeire: azért sokan, a megkérdezettek több mint negyede 5-10 ezer forintért, az emberek nyolcada pedig 10-20 ezerért vásárolt maszkokat. 20 ezer forintnál többet csak a válaszadók 9 százaléka költött. 

A nemek között nincs nagy különbség kivéve a 10-20 ezer forintos kategóriát, ahol a nők kerültek fölénybe, 30 százalékuk költött ennyi a maszkokra, miközben a férfiaknak csak a 26 százalékára volt ez igaz.

A legveszélyeztetettebb korosztályban, a 60 év felettiek körében sincs komolyabb eltérés az átlagoktól maszkvásárlás terén. Mindössze négy százalékuk költött több mint 20 ezer forintot maszkokra, 10-20 ezer forintot pedig a 34 százalékuk, ami a korosztályok között a legmagasabb érték. A 60 évesek alacsony maszkköltésében persze szerepet játszhat, hogy sokan óvatosságból igyekeztek otthon maradni a járvány során. 

A diplomások költötték a legtöbbet a maszkokra, 18 százalékuk 10-20 ezer forintot, 12 százalékuk pedig több mint 20 ezret fordított erre. Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők többsége viszont kevesebb mint 5 ezer forintot költött. Ebben szerepet kaphatott az is, hogy az utóbbi csoportba tartozók jövedelme a statisztikák szerint alacsonyabb, mint a diplomásoké. 

A különböző településeken élők legnagyobb része kevesebb mint ötezres maszkköltésről számolt be. A budapestiek a 10-20 ezer forintot költők táborában vannak fölényben, a kisebb vidéki városok lakói pedig a  több mint 20 ezres költésnél viszik a prímet.