A Magyar Nemzeti Bank május 3-án - azaz hétfőn - bocsátja ki a legújabb emlékérmét, amely a Millenniumi Földalatti Vasút, közismertebb nevén a kisföldalatti átadásának állít emléket.
Az érme azért is különleges, mert az MNB emlékérme-kibocsátási programjában most először jelenik meg olyan érme, amelynél az eleve ritka négyszögletes forma gépi patinázott kivitellel társul. A különleges - 2 ezer forint névértékű - emlékérmét a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szakmai közreműködésével Bitó Balázs iparművész tervezte
Mi van rajta?
Az emlékérme előlapjának központi motívuma a Millenniumi Földalatti Vasút egyik megállójának metszetét ábrázolja egy XIX. századi rajz alapján. Az előoldalon továbbá a törvényes fizetőeszközök kötelező éremképi elemei is megjelennek, jobbra igazítva, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, alatta egymás alatti két vízszintes sorban a „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat. Az érme alján, bal oldalon a „BP.” verdejel látható - derül ki az MNB tájékoztatójából.
Az emlékérme hátlapján központi motívumként a földalatti vasút (Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt., BFKVV-féle) faburkolatú motorkocsija látható oldalnézetből ábrázolva. Felette két vízszintes sorban a „MILLENNIUMI FÖLDALATTI” és a „VASÚT” felirat, alatta, bal oldalon a Kisföldalatti megnyitásának „1896”-os évszáma, jobb oldalon a „2021”-es verési évszám olvasható. Bitó Balázs iparművész mesterjegye a kocsi oldalán felcsavarozott rézbetűként ábrázolva jelenik meg. Az emlékérme szélén a földalatti megállók nevét szegélyező Zsolnay-csempeminta ábrázolása látható.
A színesfém emlékérme 75 százalékban réz és 25 százalékban nikkel ötvözetéből készült, súlya 27 gramm, mérete 39,60*26,40 mm, széle sima. Az emlékérme korlátozott példányszámban jelenik meg, összesen 8 000 darab készíthető patinázott, fémes hatású kivitelben.
Mi érdemes tudni a kisöldalattiról?
1896. május 2-án Budapesten indult első útjára a millenniumi földalatti vasút, az európai kontinens első földalatti villamosa. A nagyszabású, országos, ezredévi kiállítás megnyitására készült földalatti vasúton Ferenc József uralkodó is utazott.
Építésekor a korszak legmodernebb építési megoldásait alkalmazták, többek között az ipari szintű vasbeton technológiát. A vasúton automata mechanikus biztosítóberendezés akadályozta meg a kocsik egymásra futását. Az eredeti kocsik a világon egyedülálló módon – persze többszöri felújítással – 77 évig, a vonal 1973-as korszerűsítéséig közlekedtek. A népszerű nevén kisföldalatti az Andrássy úttal együtt 2002 óta a világörökség részét képezi.