A túlturistásodott helyek - a Felelős turizmus partnerség (2018) definíciója szerint - "olyan turistacélpontok, ahol a vendéglátók, a vendégek, a helyiek vagy a látogatók úgy érzik, túl sok a látogató, és az életminőség a környéken vagy az élmény elfogadhatatlan mértékben leromlott". A turizmus évről évre növekszik Budapesten, de a turisták jelentősen kevesebbet költenek, mint Prágában. A kevés költés az alacsony költségvetésű partiturizmus népszerűségének tudható be, ami a romkocsmák korán és a virágzó Airbnb piacon alapszik - írják a fővárosi bulinegyed túlturistásodásáról szóló publikációjukban Melanie Kay Smith, Olt Gergely és Csizmady Adrienne, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpont szociológiai intézetének kutatói, valamint Pinke-Sziva Ivett, a Corvinus Egyetem munkatársa.

Sajtójelentések szerint Budapest az ötödik leginkább túlturistásodott város Barcelona, Velence, Amszterdam és Milánó után. A negatív hatásokat leginkább a VI. és VII. kerületbeli bulinegyedben lakók érzik, ahol az éjszakai gazdaság jelentős tényező a helyi lakosság életminőségének csökkenésében.

Kapcsolódó

A kutatók kérdőíves kutatást végeztek 2017-ben a VI. és a VII. kerületben helyi lakók, magyar vendégek és külföldi turisták körében, hogy jobban megértsék a túlturistásodás jelenségét. Ezt kiegészítve mélyinterjúkat készítettek a helyi társadalmi szervezetek képviselőivel, bártulajdonosokkal és alkalmazottaikkal, turizmus-vendéglátás szakértőkkel mint legfontosabb érdekeltekkel.

A romkocsmák miatt jönnek a turisták

A megfigyelések szerint a bárok átlagos látogatói a 20-30 éves korosztályból kerülnek ki, és a vendégek 70 százaléka külföldi turista (ezek az értékek változhatnak a szezontól függően). Jóval kevesebb az 50 évesnél idősebb fogyasztó, és a vendégek 80 százaléka a 18-40 éves korosztályból kerül ki. A bárokban dolgozókkal készült rövid beszélgetésekből kiderült, hogy a kerület a szórakozást és az alkoholfogyasztást jelenti a fiatalabb generációk számára, és hogy a turisták a romkocsmák miatt érkeznek, mert "ez Budapest egyik nevezetessége". A megkérdezettek között valóban magasabb volt azoknak az aránya, akik a romkocsmák miatt látogattak Budapestre (60,1 százalék), mint akik a kulturális örökség miatt érkeztek (42,7 százalék). Emiatt az árak is jelentősen emelkedtek, és kevesebb helyi engedheti meg magának, hogy a bárokban és az éttermekben fogyasszon, vagy szívesebben mennek a kerületen kívülre.

Tömeg, szemét, bűnözés és részegség

A kutatás szerint számos tényező vezetett a lakossági elégedetlenséghez és a túlturistásodás elleni ellenállás növekedéséhez, például a növekvő tömeg, az utcai bűnözés, a piszok és szemét, a részegség, éjszakai zaj, utcai vizelés és az emelkedő árak. Az 50 évesnél idősebbek jobban érzékelik ezt, mint a 30 alattiak, és a megkérdezett lakók 18 százaléka úgy tervezi, hogy ezek miatt a problémák miatt elköltözik a kerületből. Egy válaszadó így fogalmazott: "Nagyon szerettem ezt a környéket, de az utóbbi egy-két nyáron nagyon elszabadultak a dolgok a külföldi turistákkal kapcsolatban. Nehéz bárhová is menni éjszaka, mert annyi a részeg ember az utcákon és akkora a tömeg a kocsmákban" (grafikus, nő, 29 éves). Mások arról panaszkodtak, hogy a környék "egy nagy közvécé lett", hogy zavarja őket a szemetelés, a prostitúció és a hajléktalanság. A néhány megkérdezett budapesti látogató (akik nem a környéken élnek) pozitív és negatív véleményt is megfogalmazott és hozzátette: "Soha nem költöznék ide (vagy bármelyik másik belső kerületbe). Hajlandó vagyok még fél órát utazni, hogy nyugodtan tudjak aludni, szóval megértem a helyiek problémáit" (egyetemista, férfi, 24 éves). Pozitívumként megemlíthető, hogy bár a lakosok úgy érzik, túl sok a turista a környéken, keveseknek volt rossz tapasztalata turistákkal. Mindegyik csoport egyetért abban, hogy biztonságban érzik magukat Budapesten, és viszonylag biztonságban éjszaka a kerületben - írták a kutatók.

Így javítanának a színvonalon

A helyzet javítása érdekében a helyiek többek között a magasabb színvonalú takarítást javasolták. Jobb közvilágítást és tömegközlekedést elsősorban a női válaszadók szeretnének, minden bizonnyal a biztonság miatt. Az idősebb és a többet költő válaszadók úgy gondolták, több taxira lenne szükség. Az idősebb válaszadók azt is megfogalmazták, hogy nagyobb rendőri jelenlétre lenne szükség, és többen támogatták közülük a vendéglátóhelyek éjszakai bezárását. A fiatalabb válaszadók inkább több éjszakai boltot és több közvécét szerettek volna látni.

Szakértői interjúkban a kerületi kulturális vonzerejének jobb reklámozását javasolták. További szabályozást javasoltak a biztonság, a bűnözés és a feketepiac problémájának kezelésére, a lakók és a turizmus közötti jobb egyensúly megteremtésére a kerületben. Jobb párbeszédre lenne szükség az érdekelt szereplők között (mint a légi közlekedés, bárok és éttermek, magánszállások), és egy központi ügynökségre lenne szükség a desztináció menedzsmenthez és az imázs fejlesztéséhez. A kocsmatúrákat szigorúbban kéne ellenőrizni, és a sörbiciklik betiltását helyes lépésként értékelték. A turizmust pozitív irányba kellene becsatornázni. A marketingnek a vendéglátás helyett más szegmensekre kellene koncentrálnia, és elő kéne segíteni, hogy az emberek több időt töltsenek Budapesten és az ország más részein, valamint olyan fogyasztókat vonzani, akik több időt és pénzt költenek a városban (például az USA-ból és Ázsiából érkezők), ilyenek lehetnének a kulturális és egészségügyi turisták - olvasható a tanulmányban.

A kutatók jelenleg megoldásokat próbálnak találni a túlturistásodásra, például szigorúbb szabályozások bevezetését, a turizmus koncentrációjának csökkentését úgy, hogy más környékekre is irányítják őket, vagy a turisztikai kínálat diverzifikációját az éjszakai gazdaság súlynak csökkentése érdekében.