Kiszorítja-e román és bolgár búza a magyar búzát Olaszországból? - teszi fel a kérdést a Magro.hu legújabb gabonapiaci elemzésében. Mint írják, bár itthon csak átlagosan alakult a búzatermés, Európában a jelentős exportáló országok közül Franciaországban és Ukrajnában nagy mennyiség került le a földekről. Az így kialakult kínálati piacon pedig "nagy tülekedés" kezdődött a felvásárlók kegyeiért és ez várható a következő hónapokban is. Ebben a küzdelemben a magyar búzának egyre nehezebb megtalálni a helyét külföldön - hívják fel a figyelmet.

A hazai árak a tavaly ilyenkor tapasztaltaknál alacsonyabbak, a Magro Gabonaindex (MGX) értéke 9945 pont környékén jár. Az idei hazai kalászos eredmények már ismertek. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján 952 ezer hektárról 5,0 millió tonna őszi búzát takarítottak be, ami 5,2 tonnás hektáronkénti termésátlagot jelent és ennyi az ötéves átlag is. Ennek kapcsán Vas és Tolna megye járt az élen, Békés és Csongrád megye pedig a sor végére került. Árpából 242 ezer hektárról, a tavalyinál 19,3 százalékkal több, 1,3 millió tonna került a magtárakba. Az őszi árpa hektáronkénti termésátlaga országos szinten 5,5 tonna, míg a tavaszi árpáé 4,1 tonna volt. A tritikálé termésátlaga ugyanakkor hektáronként 3,8, a rozsé 3, a zabé 2,9 tonna körül alakult.

Kapcsolódó

A közelünkben található, főbb búzaexportőr országokban a magyarországinál jobb búzatermés volt idén, több helyről rekord vagy rekord közeli terméseredményekről érkeztek a hírek. Franciaország például, több mint 32 millió tonnával, az elmúlt 20 év második legjobb eredményét érte el, amiből 20 millió tonna fog a külpiacokon megjelenni. Ukrajna is rekord mennyiségű, mintegy 19 millió tonnával fog a piacra lépni, amihez Oroszországból további 34 millió tonna búza érkezik. Az Egyesült Államokból 26 millió tonna, Kanadából pedig mintegy 24 millió tonna búza várható. A többlettermés miatt nem lesz könnyű a külpiaci értékesítés, különösen, mivel az olasz piacra Románia és Bulgária is "szemet vetett" és elkezdték kiszorítani a magyar búzát.

Az árubőség hozta a betakarításkor egyébként sem meglepő papírformát, a búzaárak mérséklődtek. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza fronthavi jegyzése a július eleji, tonnánkénti 190 dollárról szeptember elejére 164 dollárra csökkent, igaz, azóta szeptember közepére 180 dollárra erősödött. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény legközelebbi lejáratra szóló jegyzése szeptember harmadik hetében tonnánként 170 euró körül ingadozik. Itthon a Magro.hu fizikai piacán országos átlagban tonnánként nettó 49,5 ezer forint termelői áron forgott az étkezési és 44,5 ezer forint áron a takarmánybúza szeptember első felében.

A mostani kínálati piacból kiindulva, és mert jelenleg nem látszik olyan esemény, ami a terményt a drágulás útjára terelheti, a közeljövőben a búza árának csökkenése valószínűsíthető - vélik a Magro.hu szakértői. Egyetértenek ezzel a Napi.hu által megkérdezett agrárpiaci szakértők is. Mint arra felhívják a figyelmet, a jelenlegi kamatkörnyezetben - a jegybank legutóbb sem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, amely 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll - a gazdálkodók közül sokan nem szívesen adják el nyomott áron a búzájukat, inkább betárolják és kivárnak. Emiatt nem várható, hogy a fogyasztói termékek ára esne.

Azaz: szívesebben tartják "a gabona árát" a terményben, mint pénzben. Azok között pedig, akik mégis értékesítik a gabonájukat, akadnak halasztott fizetést kérők. Ami azt jelenti, hogy a vételárat ezúttal ők kérik később, csak jövőre, ebből pedig kedvező pénzügyi helyzetük mellett adózási okokra is következtetni lehet.