A cafetériajuttatások kerete egyetlen forinttal sem csökken. Az változott, hogy ezt mire lehet fordítani, most a rekreáció került előtérbe - mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón, ahol azt is közölte, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben semmilyen módon nem vizsgálják felül a jövő évi adótörvény azon kitételeit, hogy szinte az összes cafeteria-elem kedvezményét eltörlik.

A kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. A dolgozók számára ez jelentős reálbérkiesést jelent, még ha a kormány kommunikációjában hangsúlyos is, hogy az eddigi juttatás elvesztését béremelésre fordíthatják a munkavállalók - írja a Népszava, amely szerint erre kevés az esély.

A lap által megszólaltatott szakértők úgy vélik, hogy például annak a munkavállalónak, aki eddig évi 400 ezer forintot használhatott fel adómentesen lakáshitel támogatásra, ha ezt az összeget bérben kapja meg, akkor a munkavállalónak és a munkaadónak összesen 720-730 ezer forintjába kerülne egy ilyen mértékű juttatás, vagyis valószínűtlen, hogy kifizetik neki ezt a jövőben.

Állítják, a legrosszabbul az energetikai- és a vegyiparban, a gyógyszeriparban dolgozók járnak: esetükben a béren kívüli juttatás átlagos értéke eléri a 390 ezer forintot. Székely Tamás, a a Magyar Vegyipari-, Energiaipari és Rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke úgy becsüli, hogy az a 2 millió magyarországi munkavállaló, aki jelenleg a munkáltatójától valamilyen béren kívüli juttatást kap, átlagosan évi mintegy 90 ezer forinttal kevesebbet kapnak majd jövőre.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára pedig azzal érvelt a jövő évi változtatások ellen, hogy a cafeteria adómentessége a költségvetésnek nem okozott jelentős bevételkiesést: az elemeket csak itthon használhatták fel, vagyis itt fizettek belőle áfát. Azt is javasolja, hogy a megmaradó Szép-kártya a vendéglátás, a szállás- és a kulturális szolgáltatások mellé a sokakat érintő iskolakezdési támogatást, valamint az élelmiszervásárlást lehetőségét is felvenné.

Emellett úgy véli, meg kellene őrizni az öngondoskodásra ösztönző nyugdíj-, és egészségbiztosítást is.

Arra, hogy a kormány miért csak a főként turisztikai, vendéglátóipari helyeken felhasználható Szép-kártyát tartotta meg, a szakértők egy összeesküvéselmélet hangulatú választ adtak: úgy látják -  a portált idézve - ennek az az oka, hogy a kormányfő családi és baráti köre is egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai idegenforgalomból.

A kormány lépését megosztónak tartja a már korábban idézett Székely Tamás VDSZ-elnök: a cafetériáról a végleges döntést a munkaadónak kell meghoznia, vagyis a munkavállaló nem a kormánnyal áll majd szembe, hanem a főnökével. Vagyis most nehéz helyzetbe kerül 20 ezer vállalkozó, aki ad béren kívüli juttatást. De a kormány abból is tőkét kovácsolhat, ha a megszűnő cafetéria összegét legalább részben beépítik a munkaadók a bérekbe: a statisztikákban ez jól kommunikálható emelkedés lesz.

A szakszervezeti konföderációk, ágazati szakszervezetek őszre országos tiltakozó akciókról tárgyalnak, hogy rábírják a kormányt a cafetéria szabályozás módosítására.

A kép forrása: Pixabay.