Szinte minden munkaadó – a válaszadók 94 százaléka – tisztában van az infláció jelentette kihívással, vagyis azzal, hogy a munkavállalók a bőrükön érzik az árak emelkedését. 71 százalékuk szerint a dolgozók reáljövedelme jelentősen csökken, és lényegében ugyanennyien (70 százalék) vélik úgy, hogy az alacsonyabb jövedelműeket jobban sújtja az infláció.

Ugyancsak 94 százalékuk arról számolt be, hogy az infláció hatásainak ellensúlyozása érdekében az idei év első négy hónapjában már emeltek bért. A megkérdezett vezetők csaknem kétharmada (64 százalék) szerint ugyanakkor az eddig biztosított béremelés csak részben ellensúlyozza az élelmiszerárak drágulását, míg 32 százalék szerint nem beszélhetünk jelentős kompenzációról – derül ki az Edenred friss online felméréséből. A válaszadók túlnyomó többsége (93 százalék) érzi úgy, hogy további bérfejlesztésre lenne szükség.

Kapcsolódó

A kérdéshez a nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások vezetői is hasonlóan viszonyulnak. Ugyanakkor a válaszadók 35 százaléka úgy látja, bármennyire is szükséges lenne, idén nem tudja fejleszteni a béreket. Tizedük csak az év végén tud adni, míg a vezetők 15 százaléknak van konkrét béremelési terve a következő 1-3 hónapra - ők további 5-10 százalékos bérfejlesztést terveznek.

Jelentős eltérések mutatkoznak ugyanakkor a béremelés mértékét illetően. Az év eddigi részében bért emelő társaságok csaknem kétharmada 5-10 százalékkal növelte a fizetéseket, míg a vállalkozások 18 százaléka 11 és 15 százalék között emelt. A cégek 8 százaléknál öt százalék alatti bérfejlesztés történt, és ugyanennyi szervezetnél meghaladta a 15 százalékot.

Paradigmaváltás

Míg a cégek túlnyomó többsége emelte a fizetéseket, alig több mint negyedük növelte a juttatások összegét, és csupán 3 százalék az, amely idén vezette be a cafetériát. Ugyanakkor ebben a kérdésben paradigmaváltás körvonalazódik: a cégek 39 százaléka már mérlegeli, hogy béren kívüli juttatás formájában segítse munkavállalói helyzetét. Ez pedig arra enged következtetni, hogy egyre többen ismerik fel: ilyen módon kedvezőbb költségek mellett tudják támogatni dolgozóikat. A béren kívüli juttatások ideális megoldást jelenthetnek azon cégek számára is, amelyek tervezik, de még nem döntöttek béremelésről. Ezt bizonyítja az is, hogy a kkv-k 70 százaléka már eddig is élt a béren kívüli juttatások lehetőségével.

Az Edenred kutatása során rákérdeztek arra is, hogy a munkaadók körében mennyire elterjedtek a béren kívüli juttatások. Háromnegyedük él a lehetőséggel – az 500 főnél több embert foglalkoztató cégek 92 százalék, a kkv-k csaknem 70 százaléka kínál valamilyen béren kívüli juttatást. A cégek kétharmada minden dolgozójára gondol e téren is.

A felmérés alapján látszik az is, hogy a vállalkozások jellemzően nem a cafetéria emelésével igyekeztek kompenzálni a növekvő infláció hatásait. Dacára annak, hogy ezekkel a megoldásokkal kedvezőbb adózási feltételek mellett növelhető a dolgozók jövedelme, valamint annak felhasználása rugalmasabb is annak köszönhetően, hogy a SZÉP kártya idén februártól nemcsak szállásra és szabadidős tevékenységre, valamint melegkonyhás szolgáltatásokra használható fel, hanem élelmiszervásárlására is. Az idén biztosított béren kívüli juttatások mértéke a legtöbb cégnél megegyezik a tavalyival.