A munkáltatók mégis adnak gondoskodó célú juttatásokat, még úgy is, hogy az elmúlt években igen jelentősen nőtt az adóteher. Ez a 2011-es 19,04 százalékról 2019-re 51,63 százalékra emelkedett. Mindez azt is jelenti, hogy mára az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés szinte jövedelemként adózik.
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást cafeteriában is adhatja a munkaadó, ám ilyen hosszú időre a dolgozók ritkán gondolkodnak előre, ezért van olyan cég is, amely mindenkinek befizeti az ilyen hozzájárulást. Van olyan eset, hogy direkt olyan munkatársakat keresnek, akiknek ez számít - tette hozzá Fata László.
A munkáltatóknak 2013-ban 50 százaléka ajánlotta fel a dolgozóinak a nyugdíjpénztári hozzájárulást, ami 2016-ban volt a csúcson 76 százalékkal, ám ez 2019-ben 43 százalékra esett vissza. "Ebből is látszik, hogy a munkáltatók késve reagálnak: 2016-ban volt csak a megugrás, miközben az igény már korábban meglett volna. Mivel hosszú távú dolgokról van szó, ezért nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, a munkavégzőket is meg kellett győzni ennek hasznosságáról" - mondta Fata László.
Az idei adatokkal kapcsolatban elhangzott, hogy immár 53 százalék egyáltalán nem ad ilyen juttatást, ez tavaly még csak 28 százalék volt. Ugyancsak nagyot esett azok száma, akik lehetőséget adnak a nyugdíjpénztári támogatásra. Azoknál nem változott egyedül komolyan az arány, akik kötelezően adják ezt a juttatást - ez egyébként munkavállalói igény is, hiszen aki elkezdett nyugdíjcélú megtakarítást, az sokkal nehezebben mond le róla, mintha soha nem foglalkozott volna vele.
Éppen ezrét a munkáltatói edukációnak nagyon nagy szerepe van annak, hogy mit választ a dolgozó - emelte ki Fata László, aki szerint éppen ezért fel kell készíteni a munkavállalókat arra, hogy felelősségteljes döntést tudjanak hozni.